Japán és az Egyesült Államok összehangolt devizapiaci intervenciót hajtott végre, hogy megállítsa a japán jen dollárral szembeni árfolyamának meredek zuhanását. A japán fizetőeszköz értéke az utóbbi időben jelentősen gyengült, elérve egy negyvenéves mélypontot az amerikai dollárral szemben, ami sürgős és koordinált válaszlépéseket tett szükségessé a két gazdasági nagyhatalom részéről. A beavatkozás tényét két japán kormányzati forrás erősítette meg a Reuters hírügynökségnek, és a hivatalos bejelentésre Satsuki Katayama japán pénzügyminiszter részéről várhatóan a hétfői napon kerül sor.
A források szerint a devizapiaci művelet jelenleg is folyamatban van, ami a piaci szereplők folyamatos figyelmét és a helyzet dinamikáját jelzi. Ez az összehangolt japán-amerikai jenintervenció különösen jelentős, mivel 2011 óta ez lehet az első alkalom, hogy a két ország ilyen mértékben és koordináltan avatkozik be a jen árfolyamának stabilizálása érdekében. A korábbi hasonló fellépések tapasztalatai azt mutatják, hogy az ilyen közös akciók jelentős hatással lehetnek a devizapiacok stabilitására és a befektetői bizalomra.
A japán kormány már a múlt hét csütörtökén is aktívan részt vehetett a devizapiacon. A New York-i kereskedés során jent vásárolhatott dollárért, ezzel is támogatva a nemzeti fizetőeszközt. A japán jegybank adatai alapján Tokió akár 58,97 milliárd dollárt is felhasználhatott ezen műveletek során a jen gyengülésének megfékezésére. Pénteken a jen árfolyama újabb erősödést mutatott, ami mögött a piaci szereplők ismételten intervenciót sejtettek, jelezve a hatóságok folyamatos éberségét és a piaci folyamatokra gyakorolt befolyásukat.
Az amerikai pénzügyminisztérium is aktívan részt vett a folyamatban, és több bankot is arra figyelmeztetett, hogy készüljenek fel további lehetséges lépésekre a devizapiacon. Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter a múlt héten nyilvánosan is kifejtette álláspontját, miszerint a jen jelentősen alulértékelt. Ezt az álláspontot alátámasztotta egy róla készült fotó is, amelyen egy olyan feljegyzés volt látható előtte, amely 5-10 milliárd dollár értékű jenvásárlást említett. Ez a jelzés az amerikai fél szándékát és elkötelezettségét mutatta a jen árfolyamának stabilizálása iránt.
A jen gyengülésének elsődleges oka az amerikai és a japán monetáris politika, pontosabban a kamatpályák közötti jelentős és növekvő különbség volt. A Federal Reserve, az Egyesült Államok jegybankja az elmúlt időszakban határozottan szigorúbb monetáris politikát alkalmazott, több alkalommal is emelve az irányadó kamatlábakat az infláció megfékezése érdekében. Ezzel szemben a Bank of Japan pénteken változatlanul hagyta rendkívül laza monetáris politikáját, fenntartva az alacsony kamatlábakat, bár egy közelgő kamatemelés lehetőségét jelezte. Ez a monetáris politikai divergencia vonzóbbá tette a dollárban denominált eszközöket a magasabb hozamok miatt, miközben a jenben tartott befektetések relatíve kevésbé voltak jövedelmezőek, ami folyamatos nyomást gyakorolt a japán fizetőeszköz árfolyamára.
Az együttműködésben az amerikai állampapírpiac helyzete is kulcsszerepet játszott. Amennyiben Japánnak tartósan fenn kellene tartania az intervenciót, és ehhez jelentős mennyiségű amerikai kötvényt kellene eladnia, az tovább emelhetné az amerikai hozamokat. Ez a forgatókönyv nem lenne kedvező Washington számára, mivel magasabb finanszírozási költségekkel járna az Egyesült Államok kormánya számára. Éppen ezért az amerikai félnek is stratégiai érdeke a jen árfolyamának stabilizálása, hogy elkerülje a saját kötvénypiacán bekövetkező esetleges turbulenciákat. A közös fellépés tehát mindkét ország számára előnyös, mivel hozzájárul a globális pénzügyi stabilitás fenntartásához és elkerüli a nem kívánt piaci volatilitást.
A közös intervenció egyértelmű és erőteljes jelzést küld a nemzetközi piacok felé, hogy Japán és az Egyesült Államok elkötelezett a devizapiaci stabilitás fenntartása iránt. A jen árfolyamának alakulása a következő napokban és hetekben mutatja majd meg, hogy a koordinált fellépés milyen hosszú távú hatással lesz a japán fizetőeszköz értékére, a globális devizapiaci trendekre és a két ország gazdasági kapcsolataira.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása