{ "cim": "Hőkupola és aszály: A klímaváltozás jelenünk Magyarországon", "bevezeto": "Magyarországot idén nyáron már másodszor érinti hőkupola, miközben az aszály súlyos károkat okoz a mezőgazdaságban. Gelencsér András szerint a globális felmelegedés már nem a jövő, hanem a jelen valósága, melynek folyamatát az emberiség már nem képes megállítani, de a természet védelme kulcsfontosságú a túléléshez.", "cikk_html": "A brutális hőhullámok és az egyre súlyosabb aszályok már nem távoli jövőképek, hanem a mindennapjaink valósága.
Gelencsér András elemzése rávilágít, hogy a globális felmelegedés folyamata visszafordíthatatlan, de a túlélésünk szempontjából elengedhetetlen a természet azonnali és megalkuvás nélküli védelme.Mi történt?Magyarországot idén nyáron már második alkalommal sújtja hőkupola, amely kontinensnyi léptékű, rendkívül intenzív hőhullámot jelent. A tartós forróság szinte elviselhetetlen, az épületek sem nyújtanak érdemi enyhülést, az emberi szervezet pedig túlélő üzemmódba kapcsol.
Az 1990-es évek óta az ehhez hasonló hőhullámok gyakorisága, tartóssága és intenzitása trendszerűen növekszik.HáttérA földtörténet során az éghajlati rendszer lassan változott, azonban a napjainkban zajló éghajlatváltozás szinte kataklizmikus jelenség. Ennek drasztikus hatásai évtizedes időskálán is jól érzékelhetők, különösen a természettel kapcsolatban állók számára.
A globális felmelegedés a Föld-légkör rendszerben tárolt energia gyorsuló növekedését jelenti, aminek jelei az átlaghőmérséklet emelkedése, az óceánok hőtartalmának növekedése, valamint a gleccserek és az északi sarkvidék úszó jegének olvadása.Az emberiség geológiai léptékű környezetalakító tevékenységével indította el és erősíti ezeket a folyamatokat. A kezdeti lökést az üvegházhatású gázok, főként a szén-dioxid légköri koncentrációjának jelentős növelése adta, melyet a fosszilis tüzelőanyagok égetése és a kiterjedt erdőirtások okoztak.
Ezáltal a természetes üvegházhatás többlet muníciót kapott, elindítva az éghajlati rendszer felmelegedését.Miért fontos?Az 1980-as évekig a kiterjedt légszennyezés részlegesen ellensúlyozta a felmelegedést, árnyékoló és hűtő hatást kifejtve. Azonban az 1990-es évektől, a hatékony levegőtisztasági intézkedések következtében, a felmelegedés látványos lendületet vett.
Egy Celsius fokos hőmérsékletemelkedés hatására a légkörben tárolható vízgőz mennyisége hét százalékkal nő, ami erősebb üvegházhatást és további felszíni hőmérséklet-növekedést eredményez.A hőmérséklet növekedésével a felhőképződéshez szükséges relatív páratartalom csökken, így a légkör egyre szárazabbá válik. Ennek következtében csökken a felhőborítottság, ami az elmúlt húsz évben már több mint egy százalékkal mérséklődött, és a globális felmelegedés legalább feléért felelős.
A kevesebb felhő miatt több napsugárzás éri a földfelszínt, fokozva a párolgást és tovább emelve a hőmérsékletet.Az alacsonyabb relatív páratartalom növeli a felszíni párolgást, ami a talaj kiszáradásához vezet. A kiszáradó talaj egyre kevésbé képes biztosítani a víz körforgásához szükséges nedvességet, csökkentve a helyi záporok és zivatarok képződésének esélyét.
Emiatt a felszíni vizeink vízgyűjtő területei is elveszítik funkciójukat, ami vízmennyiségük további csökkenését vetíti előre.Az éghajlati változásokat nem szabad szubjektív egyéni érzékelés alapján megítélni, mint például a „régen is volt már ilyen meleg” felkiáltással. Az éghajlat statisztikailag leírható változásai, a trendszerűen felfelé kúszó adatok sokkal nagyobb jelentőséggel bírnak, mint az egyedi hőmérsékleti rekordok.
Ezek a trendszerű változások okozzák az egyre gyakoribb és intenzívebb időjárási szélsőségeket.KitekintésA fizikai folyamatok alapján az aszályhelyzet további trendszerű súlyosbodása elkerülhetetlennek tűnik, mind a gyakoriság, mind a hossz, mind az intenzitás tekintetében. Bár a változások legnagyobb vesztesei egyelőre a természetet alkotó élőlények, a természet pusztulását az emberiség sem fogja ép bőrrel megúszni.
A magyar mezőgazdaságban idén elszenvedett súlyos aszálykárok csupán ízelítőt adnak ebből.A klímapolitika optimista narratívájával ellentétben, miszerint képesek vagyunk megállítani a klímaváltozást, az emberiség mozgástere gyakorlatilag korlátozott. A globális felmelegedést gigantikus léptékű természeti folyamatok okozzák, melyeket az emberi tevékenység csupán felerősít.
A súlyosbodó csapadékhiány és as
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása