Az Országos Jégkármérséklő Rendszer, közismert nevén JÉGER, évek óta viták tárgya, különösen az egyre súlyosbodó aszályos időszakok kapcsán. Bár sokan a rendszer működését okolják a csapadékhiányért, a szakértők és a miniszter is hangsúlyozzák, hogy a globális felmelegedés és a múltbeli vízgazdálkodási döntések állnak a szárazság hátterében.
Idén Vázsonyi László, a VulcanAgro Kft. tulajdonosa indított kampányt a JÉGER ellen, Facebookon közzétett állításaival és egy petícióval, amelyet 14 ezer aláírással adott át Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszer-gazdaságért felelős miniszternek. Vázsonyi szerint a rendszert azonnal le kell állítani, mert szerinte az okozza a csapadékhiányt, és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) működtetése sem megfelelő.
Az ügy mellé állt a Jobbik is, amely a rendszer azonnali felfüggesztését és egy független vizsgálóbizottság felállítását sürgette a biztonság és hatékonyság ellenőrzésére. Bóna Szabolcs miniszter már korábban is jelezte a felülvizsgálat szükségességét, majd a petíció átvétele után bejelentette, hogy tudományos testületet hoznak létre független szakemberek bevonásával a JÉGER működésének vizsgálatára.
Emellett a NAK reprezentatív felmérést végez a termelők körében a rendszer támogatottságáról, melynek eredményeire a miniszter határidőt szabott. Bóna kiemelte, hogy a petíció aláírásai nem reprezentálják a teljes gazdatársadalom véleményét, és ígéretet tett arra, hogy azokban a megyékben, ahol a gazdák többsége a leállítás mellett érvel, elindítják a rendszer lekapcsolását.
A JÉGER országszerte 986 talajgenerátorral (223 automata, 763 manuális) működik, acetonos ezüst-jodid oldatot égetve el. Az így keletkező ezüst-jodid részecskék a feláramlással a felhők felsőbb rétegeibe jutnak, ahol céljuk a jégszemcsék méretének és kialakulásának csökkentése, minimalizálva a jégesők okozta károkat.
A generátorokat a HungaroMet előrejelzései alapján kapcsolják be azokon a területeken, ahol magas a nagyméretű jégdarabok kialakulásának esélye. A rendszer nem elkergeti a felhőket, hanem a csapadékot kisebb jégdarabok vagy eső formájában juttatja le, az ezüst-jodid ugyanis felgyorsítja a jégkristály-képződést, így kisebb, kevésbé káros jégdarabok keletkeznek.
A rendszer hatékonyságát hivatalos adatok is alátámasztják: 2017-ről 2018-ra egymilliárd forinttal csökkentek a jégkárok után fizetett kárenyhítési alap kiadásai. A NAK számításai szerint a JÉGER ötmillió hektáron közel 50 milliárd forint termelési értéket óv meg. Az ellenzők elmélete szerint az ezüst-jodid megakadályozza az esőfelhők kialakulását, és megállítja azokat a nyugati határon, bár erre tudományos bizonyíték egyelőre nem áll rendelkezésre.
Az aszályos időszakok gyakorisága és intenzitása évről évre növekszik, nemcsak nyáron, hanem a JÉGER üzemelésén kívüli hónapokban is. A jelenség mögött elsősorban a globális felmelegedés, az ipari szennyezés és az elmúlt évtizedek vízgazdálkodási gyakorlata áll, nem pedig az ezüst-jodid alapú jégkármérséklő rendszer.
Fontos megjegyezni, hogy a JÉGER gépei csak április és szeptember között üzemelnek, így nem felelősek a téli hónapok szárazságáért. Európában számos országban alkalmaznak hasonló ezüst-jodid alapú rendszereket a jégesők ellen, ami szintén azt sugallja, hogy a rendszer nem akadályozza meg a csapadék továbbhaladását.
A JÉGER éves költsége korábban 2,5 milliárd forint volt, amit a NAK most 1,9 milliárd forintért vállalt el, a 600 millió forintos különbség okát kamarai biztos vizsgálja. Az ezüst-jodid felhasználható esőcsinálásra vagy felhőoszlatásra is, ahogy Kína is tette, de ezek a programok rendkívül drágák, összehasonlítva a magyar rendszer költségeivel.
Bóna Szabolcs miniszter ígérete szerint a JÉGER rendszer felülvizsgálata tudományos alapokon nyugszik majd, független szakértők bevonásával. Ez a megközelítés lehetővé teszi a rendszer hatásainak objektív értékelését, elválasztva a tényeket az egyszerűsített magyarázatoktól.
A NAK által végzett reprezentatív felmérés és a megyei lekapcsolási ígéret a gazdálkodók véleményének figyelembevételét célozza. A rendszer működtetésével kapcsolatos aggodalmak, mint például a manuális generátorok esetleges túlüzemeltetése, a NAK szerint valós időben ellenőrizhetők és szankcionálhatók, a hatóanyag magas ára pedig eleve korlátozza a visszaéléseket.
Összességében a jégkármérséklő rendszer körüli vita rávilágít a klímaváltozás és a vízgazdálkodás komplex kihívásaira. A tudományos alapú megközelítés és a gazdálkodói visszajelzések integrálása kulcsfontosságú a jövőbeli döntések meghozatalában, miközben a fő hangsúlynak továbbra is az aszály valódi okainak kezelésén kell maradnia.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása