A nemzetközi labdarúgásban egyre fokozódó feszültség tapasztalható a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) és az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) között, amelynek középpontjában a világbajnokság jövője áll. A FIFA legutóbbi kezdeményezései, különösen egy új kereskedelmi leányvállalat létrehozására vonatkozó tervei, mély aggodalmat váltottak ki az európai szövetségben, olyannyira, hogy az UEFA rendkívüli közgyűlést hívott össze, ahol akár a labdarúgó-világbajnokság bojkottjának lehetősége is felmerülhet.
Az UEFA már a legutóbbi világbajnokság során is kifejezte nemtetszését a torna egyes, megosztó eseményeivel kapcsolatban. A mostani konfliktus gyökere azonban a FIFA azon szándékában rejlik, hogy egy új kereskedelmi leányvállalatot hozzon létre. Ennek a vállalatnak a feladata lenne a FIFA főbb eseményeinek, köztük a világbajnokságnak a lebonyolítása, és külső befektetők is részesedést vásárolhatnának benne. A FIFA elnöke, Gianni Infantino azzal érvel, hogy ezáltal még több pénz áramolhatna vissza a labdarúgásba, ami a sportág fejlődését szolgálná. Azonban az Aleksander Ceferin vezette UEFA attól tart, hogy egy ilyen lépés túl nagy hatalmat juttatna magánkézbe, ami veszélyeztetné a labdarúgás integritását és irányítását. Ez az aggodalom vezetett ahhoz, hogy az UEFA rendkívüli közgyűlést hívott össze 55 európai tagállam részvételével, ahol a helyzetet áttekintik és közös álláspontot alakítanak ki.
A BBC információi szerint „az lenne a meglepő, ha nem vetődne fel” a világbajnokság bojkottjának lehetősége a megbeszélésen. Bár az UEFA 55 tagállama a FIFA 211 tagállamának csupán negyedét teszi ki, az európai szövetség tisztában van azzal, hogy az érdekérvényesítő képessége jóval nagyobb, mint puszta létszámaránya. Ennek oka a labdarúgásban betöltött domináns szerepük. Az eddigi nyolc világbajnok közül öt európai országból került ki, és a világbajnoki döntőkben szereplő 13 válogatottból tíz szintén Európát képviselte. A 2026-os világbajnokság nyolc negyeddöntőjébe jutott országból hat európai volt, ami tovább erősíti a kontinens súlyát. Ceferin és társai úgy vélik, hogy egy európai csapatok nélküli világbajnokság elveszítené presztízsét és vonzerejét, jelentősen csökkentve az esemény értékét és globális hatását.
A sporttörténelemben nem teljesen példa nélküli az ilyen horderejű események bojkottálása. Emlékezetes eset volt például az 1980-as moszkvai olimpia, amelyet az Egyesült Államok és számos más nyugati ország bojkottált a szovjet afganisztáni invázió miatt. Négy évvel később, az 1984-es Los Angeles-i játékokra válaszul a szovjet tömb országai nem utaztak el. Ezek az esetek jól mutatják, hogy a sportesemények politikai és gazdasági feszültségek eszközévé válhatnak, és a bojkott komoly nyomásgyakorló eszközként funkcionálhat.
A FIFA elnöke, Gianni Infantino több, az európai szövetség által kifogásolt változtatást is szorgalmaz. Ezek közé tartozik a világbajnokság 64 csapatosra bővítése, ami jelentősen megnövelné a résztvevő országok számát és a mérkőzések mennyiségét. Emellett felmerült az is, hogy a világbajnokságot kétévente rendezzék meg a jelenlegi négyéves ciklus helyett. Ezt az ötletet még 2021-ben Arsene Wenger, a FIFA globális futballfejlesztési vezetője vetette fel. Egy ilyen radikális változás azonban alapjaiban írná át az egész nemzetközi futballnaptárat, komoly terhet róva a játékosokra és a klubokra, valamint felborítva a kontinensek közötti versenynaptárakat. Aleksander Ceferin, az UEFA elnöke, tiltakozása jeléül demonstratívan nem vett részt a 2026-os világbajnokság döntőjén, ezzel is jelezve az európai szövetség mély elégedetlenségét a FIFA irányával.
Infantino elnök a pénzügyi érveket is bevetette a javaslatai elfogadtatásáért. Azt állítja, hogy amennyiben a tagállamok elutasítják a FIFA által felvázolt terveket, akkor „csak” 2,7 milliárd dollárt osztanak szét a szövetségek között, amelyből tízmillió dollár ütné az egyes tagállamok markát. Ha viszont elfogadják a javaslatokat, akkor a szétosztandó összeg elérheti a 10 milliárd dollárt, amiből 40 millió dollárral gazdagodhatnának a szövetségek. Ez az ajánlat egyértelműen nyomásgyakorló eszközként szolgál, és egyfajta ultimátumot is tartalmaz: a FIFA elnöke 53 napot adott a tagállamoknak a döntéshozatalra. Ez a rövid határidő tovább fokozza a feszültséget, és sürgetővé teszi az UEFA számára, hogy egységes és határozott álláspontot alakítson ki a kialakult helyzetben. A labdarúgás jövője, különösen a világbajnokság formátuma és irányítása, komoly fordulóponthoz érkezett, ahol az európai szövetség döntése kulcsfontosságú lehet.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása