A Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium bejelentése szerint három országos jelentőségű kulturális intézmény, a Magyar Természettudományi Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár és az Iparművészeti Múzeum élén történt vezetőváltás. A minisztérium közleménye értelmében Bernert Zsolt, a Magyar Természettudományi Múzeum igazgatója, Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója, valamint Cselovszki Zoltán, az Iparművészeti Múzeumot irányító vezető munkaviszonya megszűnt.
A döntés hátterében a kulturális háttérintézményeknél elrendelt átfogó átvilágítás áll. Ez a vizsgálat széleskörűen érintette az érintett intézményeket, és célja az volt, hogy felmérje azok működését, gazdálkodását és szakmai tevékenységét. Sári Zsolt kultúráért felelős államtitkár tájékoztatása szerint az átvilágítás során alapos és részletes vizsgálati folyamat zajlott. Ennek keretében kérdéseket tettek fel az intézmények vezetőinek, lehetőséget biztosítottak az üzemi tanácsok és az érdekképviseletek véleményének meghallgatására, továbbá több tucat munkavállalóval is személyes beszélgetéseket folytattak. Ez a sokrétű megközelítés azt sugallja, hogy a minisztérium igyekezett átfogó képet kapni az intézmények belső működéséről és a dolgozók tapasztalatairól.
A minisztérium ugyanakkor egyelőre nem hozta nyilvánosságra azokat a konkrét megállapításokat vagy indokokat, amelyek végül a három főigazgató munkaviszonyának megszüntetéséhez vezettek. Ez a tájékoztatás hiánya felveti a kérdést, hogy milyen súlyú problémák merülhettek fel a vizsgálat során, amelyek indokolták a vezetői pozíciókban bekövetkezett változásokat. A nyilvánosságra hozatal késedelme vagy elmaradása a jövőben további kérdéseket generálhat az átvilágítás eredményeinek átláthatóságával kapcsolatban.
A vezetői felmentések folyamatában kulcsszerepet játszott Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNM KK) elnöke. Az átvilágítás eredményeiről őt tájékoztatták elsőként, és ennek alapján Zsigmond Gábor kezdeményezte a három tagintézmény vezetőjének felmentését. A döntés véglegesítéséhez Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter hozzájárulása is szükséges volt, ami aláhúzza a minisztériumi szintű jóváhagyás fontosságát az ilyen horderejű személyi döntések esetében. Az MNM KK elnökének szerepe kiemelten fontos, mivel a Közgyűjteményi Központ ernyője alá tartoznak az érintett intézmények, így az elnök felelőssége és hatásköre kiterjed a tagintézmények vezetőinek kinevezésére és felmentésére is.
A minisztérium a vezetőváltásokon túlmutatóan további lépéseket is tervez a kulturális szektorban. Az MNM KK-tól egy átfogó szakmai, gazdasági és etikai belső vizsgálat elvégzését várják el. Ez a vizsgálat várhatóan mélyebben elemzi majd az intézmények működésének minden aspektusát, beleértve a gyűjteménykezelést, a kutatási tevékenységet, a pénzügyi gazdálkodást és az etikai normák betartását. A belső vizsgálat célja, hogy azonosítsa a potenciális hiányosságokat és javaslatokat tegyen a jövőbeni működés optimalizálására.
Ezen felül egy munkacsoport létrehozását is előkészítik, amelynek feladata a Közgyűjteményi Központ decentralizálásának, valamint a hozzá tartozó intézmények önállóságának visszaállításának előkészítése lesz. Ez a lépés jelentős strukturális változásokat jelezhet a magyar kulturális intézményrendszerben. A decentralizáció és az önállóság visszaállítása potenciálisan nagyobb mozgásteret biztosíthat az egyes múzeumoknak és könyvtáraknak saját szakmai profiljuk és működési stratégiájuk kialakításában. Ez a törekvés arra utalhat, hogy a minisztérium a jövőben nagyobb autonómiát szeretne biztosítani az intézményeknek, egyúttal átgondolva a jelenlegi központosított irányítás előnyeit és hátrányait. A munkacsoport feladata lesz kidolgozni azokat a kereteket és mechanizmusokat, amelyek lehetővé teszik ezt a strukturális átalakulást, biztosítva a zökkenőmentes átmenetet és az intézmények hatékony működését az új rendszerben.
Összességében a három országos kulturális intézmény vezetőjének menesztése egy átfogó átvilágítás eredményeként történt, amelynek részletei egyelőre nem nyilvánosak. A döntés a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnökének kezdeményezésére és a miniszter jóváhagyásával született meg. A jövőben további belső vizsgálatokra és egy munkacsoport felállítására is számítani lehet, amely a kulturális intézményrendszer decentralizációját és az intézmények önállóságának visszaállítását készíti elő.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása