Augusztus 12-től új korszak kezdődik az Európai Unióban a csomagolások szabályozásában, életbe lép a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló uniós rendelet (PPWR). Ez a jogszabály a csomagolások teljes életciklusát új alapokra helyezi, jelentős változásokat hozva az érintett vállalatok számára. Míg egyes cégek számára csupán adminisztratív módosításokat jelent, másoknak akár teljes termékportfóliójuk átalakítására is szükségük lehet.
Az új uniós rendelet már nem irányelvként, hanem közvetlenül alkalmazandó jogszabályként lép érvénybe minden tagállamban, felváltva a korábbi, tagállami szinten eltérően implementált szabályozást. Ez a harmonizáció az egyik fő célja, lehetővé téve, hogy egy uniós előírásoknak megfelelő csomagolás az egész belső piacon forgalomba hozható legyen. A PPWR tavaly februárban lépett hatályba, de rendelkezéseinek egy része idén augusztus 12-től válik alkalmazandóvá, beleértve az azonosítási és dokumentációs kötelezettségeket, valamint bizonyos anyagkorlátozásokat, például a PFAS-vegyületekre vonatkozóan.
A fokozatos bevezetés ellenére a vállalatoknak már most el kell kezdeniük a felkészülést, mivel egy új csomagolás fejlesztése, tesztelése, a beszállítói lánc átalakítása és a szükséges tanúsítások megszerzése jellemzően több évet vesz igénybe. A 2030-as célkitűzések eléréséhez számos vállalatnak haladéktalanul el kell indítania a szükséges fejlesztéseket és beruházásokat. A rendelet célja a keletkező hulladék mennyiségének mérséklése már a csomagolások tervezési fázisától kezdve, nem csupán a visszagyűjtés ösztönzése.
Az Európai Unióban 2023-ban 79,7 millió tonna csomagolási hulladék keletkezett, ami fejenként 177,8 kilogrammot jelent. Ez az egy főre jutó mennyiség egy évtized alatt 21,2 kilogrammal nőtt, ami rávilágít a probléma súlyosságára és a szabályozás szükségességére. Magyarország a 2022-es adatok szerint az uniós átlag felett teljesített a műanyag csomagolási hulladék tekintetében, fejenként több mint 44 kilogramm keletkezett, szemben az uniós 36 kilogrammos átlaggal.
Bár 2024 januárjában elindult a kötelező visszaváltási rendszer Magyarországon, amely jelentősen javította az italcsomagolások visszagyűjtési arányát, ez csak a teljes csomagolási hulladék egy részét érinti. A korábbi uniós szabályozás irányelvek formájában létezett, melyeket minden tagállam saját jogrendjébe ültetett át, ami 27 különböző alkalmazáshoz és eltérő nemzeti előírásokhoz vezetett. Ez a széttagoltság gyakran arra kényszerítette a több országban működő vállalatokat, hogy ugyanazt a terméket eltérő csomagolásban hozzák forgalomba.
A PPWR rendelet jelentősen átalakítja egyes szektorok működését, míg másokat csak kisebb mértékben érint. Az italipar és a kiskereskedelem tartozik a leginkább érintett ágazatok közé, ahol a rendelet szinte valamennyi fontos előírása egyszerre jelenik meg. Az italiparban a visszaváltási rendszer, a 10 százalékos újrahasználati cél, a PET-palackok kötelező újrafeldolgozott anyagtartalma és az új címkézési szabályok a teljes palackrendszert, a logisztikát és a költségstruktúrát is érintik. A csomagolás megfelelősége nem egyetlen elem módosítását, hanem a teljes rendszer újragondolását igényelheti.
A kiskereskedelemben a különböző csomagolási formátumokra vonatkozó tilalmak, az e-kereskedelmi csomagolások üres terének korlátozása, a saját márkás termékekhez kapcsolódó kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) kötelezettségek és a visszaváltó automaták üzemeltetése jelentenek kihívást. A vendéglátásban 2030-tól megszűnnek a helyben fogyasztott ételekhez használt egyszer használatos műanyag csomagolások, az elviteles értékesítésnél pedig biztosítani kell az újratöltés vagy a saját tárolóedény használatának lehetőségét. Ez nemcsak a beszerzést, hanem a mosogatási kapacitást, a működési folyamatokat és a költségeket is érinti.
Az élelmiszeriparban, különösen a hús- és tejiparban, a szennyezett csomagolások újrafeldolgozhatósága, a PFAS-korlátozások és az élelmiszerrel érintkező újrafeldolgozott műanyagokra vonatkozó követelmények jelentik a legnagyobb kihívást. A logisztikai ágazatban a szállítási csomagolások újrahasználati céljai, az e-kereskedelmi csomagolások üres terének 50 százalékos korlátozása, valamint a QR-kódos jelölési és nyomonkövetési rendszerek kiépítése igényel alkalmazkodást. Más ágazatok, mint az iparcikkgyártás, a B2B kereskedelem, a mezőgazdaság, a gyógyszeripar és az autóipar eltérő mértékben, de szintén érintettek a szabályozás által.
A PPWR rendelet egységes termékkövetelményeket teremt az Európai Unióban, ami jelentős egyszerűsítést hozhat a termékfejlesztés és a csomagolástervezés terén. Ugyanakkor a hulladékgazdálkodási rendszer, beleértve az EPR-rendszerek működését, a díjakat, a visszaváltási rendszerek részletszabályait és egyes jelölési követelményeket, nagyrészt nemzeti hatáskörben marad. Ez azt jelenti, hogy a gyártói regisztrációt, az adatszolgáltatást és a díjfizetést minden olyan tagállamban külön kell teljesíteni, ahol egy vállalat terméket hoz forgalomba.
Ez a kettős megközelítés egyszerre jelent egyszerűsödést a termékfejlesztésben és tartós adminisztratív terheket a forgalmazás során, különösen a több országban működő vállalatok számára. A rendelet nem csupán új kötelezettségeket vezet be, hanem gazdasági ösztönzőket is teremt a fenntarthatóbb csomagolási megoldások bevezetésére, hosszú távon hozzájárulva a körforgásos gazdaság elveinek erősítéséhez és a környezeti terhelés csökkentéséhez.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása