Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium (OGYM) nyilvánosságra hozta a 2026–2027-es tanév rendjéről szóló rendelet tervezetét, amelyet társadalmi egyeztetésre bocsátott. A tervezet kapcsán több szakmai konzultációra is sor került, melyek célja a magyar közoktatás fejlesztése volt. A megbeszéléseken kiemelt téma volt a tanév hossza, a nyári hőség kihívásai, valamint a kompetenciamérések rendszere.
Július 17-én a minisztérium közoktatási és közigazgatási államtitkárai egyeztetést hívtak össze. A találkozóra azokat a szervezeteket várták, amelyek érdemi javaslatokat küldtek be a rendelettervezettel kapcsolatban. Részt vett a Civil Közoktatás Platform (CKP), a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK), az Alapítványi és Magániskolák és -óvodák Egyesülete (AME), a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), valamint civilek, nemzetiségi önkormányzatok és egyházak képviselői.
Kormányzati oldalról Kókayné Lányi Marietta közoktatási államtitkár, Sipos István helyettes államtitkár, a minisztérium jogi és szakképzési munkatársai, valamint az Oktatási Hivatal képviselője vett részt az ülésen. A minisztérium tájékoztatása szerint az összesen huszonkét írásban benyújtott javaslatból nem mindenki kapott meghívót, ami egy adminisztrációs hibára vezethető vissza. A beérkezett észrevételeket tizenöt tematikus csoportba rendezték, és a minisztérium a javaslatok jelentős részét megalapozottnak és támogathatónak ítélte.
Az egyeztetések egyik központi témája a köznevelés és a szakképzés tanévrendjének összehangolása volt. A minisztérium jelezte, hogy már létezik egy szakmai koncepció, amely a jövőben egységes rendeletben szabályozná a két területet. A résztvevők támogatták az egységesebb szabályozás irányát, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a megvalósításhoz a rendszerek működési feltételeit és a vonatkozó jogszabályokat is tovább kell hangolni.
A PDSZ kiemelte, hogy az egységes szabályozásnak azonos feltételeket kell biztosítania a tanulók számára, különösen az érettségire való felkészülés szempontjából. Szóba került a tanév hossza és a nyári hőség egyre súlyosabb problémája is. Többen felvetették, hogy hosszú távon érdemes lenne felülvizsgálni a 180 tanítási napra vonatkozó előírást.
A légkondicionálás nélküli iskolákban a magas hőmérséklet jelentős terhet ró a diákokra és a pedagógusokra a tanév utolsó heteiben. Az NPK azonban figyelmeztetett, hogy a tanítási napok számának csökkenése szűkítheti az intézmények szervezési mozgásterét, ezért ennek hatásait figyelembe kell venni a jövőbeni szabályozás során.
A minisztérium képviselői jelezték, hogy a közelgő tanévben még nincs lehetőség ilyen módosításokra, de a tanév szerkezetének és a tanítási szünetek rendszerének átfogó felülvizsgálata napirendre kerülhet. A nyári időszak pedagógiai kihívásaival kapcsolatban elhangzott, hogy a témahetek megszervezésében biztosított rugalmasság lehetőséget ad az iskoláknak. Így a helyi adottságokhoz és az esetleges hőségriadókhoz igazíthatják a tanítási napok beosztását.
A minisztérium emlékeztetett arra is, hogy a témahetek időpontjának kijelölése és lebonyolítása továbbra sem kötelező. Az intézmények saját pedagógiai programjuk és munkatervük alapján dönthetnek arról, hogy élnek-e ezzel a lehetőséggel, így rugalmasabban alkalmazkodhatnak a rendkívüli időjárási körülményekhez. A Civil Közoktatás Platform javaslatcsomagja több fontos kérdést is érintett, például a köznevelés és a szakképzés tanévrendjének összehangolását.
A minisztérium vállalta, hogy egységes rendelettervezetet készít a belső egyeztetésekhez. Amennyiben mégsem születik közös szabályozás, a tárca ígérete szerint figyelembe veszi a CKP pontosító javaslatait, és gondoskodik arról, hogy a köznevelési és a szakképzési tanévrendről szóló rendeletek egy időben jelenjenek meg. Szó esett az országos mérések rendszeréről is, amelynek egyszerűsítését és a felmérések számának csökkentését a CKP határozottan kezdeményezte.
A minisztérium válasza szerint a rendelettervezet már eleve kevesebb méréssel számol, de további csökkentésre jelenleg nincs lehetőség. Ennek oka, hogy a szövegértési, matematikai és természettudományos méréseket törvény, a célnyelvi felméréseket pedig külön rendelet írja elő. A szakképzésben alkalmazott kompetenciamérések szabályozása eltér, így a két rendszer teljes összehangolása a 2026–2027-es tanévre még nem valósítható meg.
A minisztérium megerősítette, hogy az első és második évfolyamos mérések továbbra is választhatóak maradnak. Emellett elfogadták azt a javaslatot is, hogy az Országos Pályaorientációs Mérés (OPM) kötelező helyett szintén választható formában szerepeljen a jövőben. A PDSZ két konkrét módosító javaslatot is benyújtott. Az egyik a természettudományos eszköztudást mérő kompetenciamérés szakmai felülvizsgálatára vonatkozott.
A másik javaslat az érettségi alatti digitális munkarend szabályozását érintette. A PDSZ azt kezdeményezte, hogy a rendelet ne konkrét évfolyamokat, hanem a nem végzős évfolyamokat nevesítse, mivel az érettségiztető pedagógusok munkája nem kizárólag a kilencedik és tizenegyedik évfolyamokra terjed ki. A minisztérium tájékoztatása szerint azonban ebben a kérdésben a következő tanévre még nem várható módosítás.
A Nemzeti Pedagógus Kar írásban benyújtott véleményében összességében támogatta a rendelettervezet elfogadását. Ugyanakkor több olyan módosítási javaslatot is megfogalmazott, amelyek megítélésük szerint megkönnyíthetik az iskolák működését és a tanév megszervezését. A szervezet egyebek mellett indokoltnak nevezte az országos mérések számának csökkentését, és felvetette annak lehetőségét is, hogy a nyolcadik évfolyamos kompetenciamérést a tanév őszi időszakára helyezzék át.
Emellett felhívta a figyelmet az első évfolyamos digitális diagnosztikus mérés lebonyolításának gyakorlati nehézségeire. Támogatta a digitális munkarend szabályainak kiterjesztését a szakképzésre, valamint a „Diákok hangja” témanap módszertani támogatásának erősítését is szorgalmazta. Az egyeztetésen a résztvevők támogatták a „Diákok hangja” témanap bevezetését, amelynek megvalósítását a minisztérium módszertani ajánlással segíti majd.
A Nemzeti Pedagógus Kar felajánlotta szakmai közreműködését az útmutató kidolgozásában, kiemelve a különböző szakterületek pedagógusait összefogó tagozatok tapasztalatát és tudását. A minisztérium nyitottan fogadta a kezdeményezést, és jelezte, hogy a további szakmai javaslatokat is várja. Az egyeztetésen emellett hangsúlyozták azt a szakmapolitikai célt is, hogy az iskolák tanuló szervezetekké váljanak, ahol a folyamatos fejlődés és a tudás megszerzése áll a középpontban.
Szóba került még, hogy a december 24-i pihenőnap ledolgozásának szabályai érdemben nem változnak. A rendelet azonban egyértelművé teszi, hogy a pótlás napján az iskolák működhetnek.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása