A magyar munkaerőpiacon jelentős bérnövekedés tapasztalható mind a fizikai dolgozók, mind a középvezetők körében. Az idei második negyedév adatai szerint az infláció csökkenésével párhuzamosan a reálbérek is érezhetően emelkedtek. Ez a dinamika ugyanakkor fenntarthatósági kérdéseket vet fel a gazdaság szélesebb körű bővülésének hiányában.
A Trenkwalder közel hétezer fő béradatait feldolgozó elemzése alapján a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére 2430 forintot ért el a második negyedévben. Ez a szint 8,5 százalékkal haladja meg az előző év hasonló időszakában tapasztalt 2240 forintos értéket. Ez a jelentős emelkedés a kékgalléros szektorban mutatkozó munkaerőpiaci trendeket tükrözi.
A felsőbb bérkategóriákban is nagyon hasonló ütemben emelkedtek a keresetek: az RSM Hungary mintegy 800 középvezető esetében átlagosan 8,4 százalékos bérnövekedést tapasztaltak. Ezek az alkalmazottak jellemzően 800 ezer és 1,2 millió forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgoznak. A vizsgált cégkörön belül elsősorban cégméret alapján látszanak eltérések az éves bérnövekedés mértékét illetően.
A földrajzi bontás azt mutatja, hogy immár minden régióban stabilan 2000 forint felett alakul a fizikai átlagórabér szintje. Országszerte jellemzően 2100 és 2400 forint között mozog ez az érték, ám a Közép-Dunántúlon már a 2600 forintot közelíti az órabérek átlagos nagysága. Közép-Magyarországon és a fővárosban pedig ez az érték már elérte a 3200 forintos szintet is, kiemelve a regionális különbségeket.
A korábbi várakozásokkal szemben a kékgalléros keresetek növekedésének éves üteme jelenleg továbbra is relatíve magas, 8,5 százalékos szinten mozog. Hamrák Viktor, a Trenkwalder szolgáltatási igazgatója szerint, mivel egyidejűleg az infláció a vártnál is mélyebbre, 2 százalék alá csökkent, a munkavállalók jelenleg átlagosan évi 6-7 százalékos reálbér-növekedésnek örülhetnek. Ez a vásárlóerő jelentős javulását jelenti a dolgozók számára.
Pentz Edina, az RSM Hungary bérszámfejtési üzletágának vezetője rámutatott, hogy a nagyvállalatok egy részénél a második negyedév az az időszak, amikor bizonyos, a bérekbe épülő bónuszelemek is kifizetésre kerülnek, részben ez tükröződik az aktuális adatokban. Ezen kívül egyre szélesebb vállalati körben zajlanak le a bértranszparencia-auditok is. Ezek eredményeképpen végrehajtják azokat a szükséges bérkorrekciókat, amelyek hatása szintén megjelenik a bérnövekedési adatokban, hozzájárulva a dinamikához.
A bérek emelkedését azonban egyelőre nem támasztja alá a gazdaság megfelelő mértékű bővülése, ezért ez a növekedési ütem nehezen lesz tartható a következő időszakban. Ez a diszparitás komoly kihívást jelent a vállalatok és a gazdaság egésze számára. A jelenlegi bérdinamika fenntartása gazdasági növekedés nélkül hosszú távon nem reális.
A versenyszféra dolgozóinak többségét foglalkoztató kkv-szektor számára ez a bérdinamika hatékonyságjavulás nélkül ugyanúgy nehezen fenntartható. Az exportra termelő vállalatok esetében is jelentős nehézséget okoz, hogy a forintban felmerülő plusz bérköltségeiket nehezen képesek exportbevételeik csökkenő árfolyamértékéből kigazdálkodni. Ez a helyzet rontja a versenyképességüket a nemzetközi piacon.
Összességében a magyar munkaerőpiac jelentős nominális és reálbér-növekedést mutat, ami a munkavállalók számára kedvező. Azonban a gazdasági növekedés elmaradása a bérdinamika mögött komoly fenntarthatósági kockázatokat hordoz, és kihívások elé állítja a vállalatokat. A jelenlegi ütem fenntartásához a gazdaság szélesebb körű bővülésére vagy a vállalati hatékonyság jelentős javulására van szükség.
A jövőben kulcsfontosságú lesz, hogy a bérnövekedés üteme összhangba kerüljön a gazdaság teljesítményével, vagy a vállalatok jelentős hatékonyságnövelést érjenek el. Ellenkező esetben a jelenlegi dinamika fenntartása gazdasági nehézségekhez vezethet, befolyásolva a munkaerőpiac stabilitását és a vállalatok versenyképességét. A szakértői vélemények is óvatosságra intenek a jövőbeli kilátásokkal kapcsolatban.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása