Németországban jelentős változás állt be az afgán állampolgárok kitoloncolására vonatkozó szabályozásban, melynek értelmében a jövőben már nem kizárólag a bűncselekményt elkövetőkre vagy a közveszélyesnek minősülő személyekre korlátozódik ez a lehetőség. A döntés Roman Poseck, Hessen tartomány belügyminiszterének közleménye alapján látott napvilágot, melyet az MTI is ismertetett. A hesseni belügyminisztérium tájékoztatása szerint a német szövetségi rendőrség értesítette őket arról, hogy eltörölték azokat a korábbi korlátozásokat, amelyek az afgán állampolgárok azonosítási célú előállítását szabályozták. Ezek a korlátozások eddig azt írták elő, hogy csak bűnelkövetőket és másokat veszélyeztető személyeket lehetett előállítani azonosítás céljából, ami a kitoloncolási eljárások előkészítését szolgálja.
Hessen tartomány belügyminisztere hangsúlyozta, hogy tartományuk továbbra is elsősorban a bűnelkövetők és a veszélyt jelentő személyek kiutasítására fog összpontosítani. Ugyanakkor hozzátette, hogy az ezen túlmutató, újonnan megnyílt lehetőségeket is ki fogják használni. Ez a lépés azt jelenti, hogy a német hatóságok szélesebb körben alkalmazhatják a kitoloncolási eljárásokat az afgán állampolgárokkal szemben, amennyiben megfelelnek bizonyos feltételeknek. Az azonosítási célú előállítás a gyakorlatban kulcsfontosságú eleme a kiutasítások előkészítésének, hiszen ennek során tisztázzák a kiutasításra kötelezettek személyazonosságát, és szükség esetén kiállítják a szükséges utazási okmányokat.
A kitoloncolási eljárások végrehajtásához a német hatóságok együttműködnek az afganisztáni tálib kormány képviselőivel. Ez az együttműködés lehetővé teszi a kiutasításra kötelezettek személyazonosságának tisztázását és az utazási dokumentumok beszerzését, amelyek elengedhetetlenek a hazatéréshez. Az új hesseni rendelet szerint mindössze néhány kivétel maradt az eljárás alól, azonban Roman Poseck jelezte, hogy a legfontosabb kiválasztási kritériumok változatlanok maradtak. Ezek a kritériumok a következők: a kiutasításra váró személynek férfinak, nagykorúnak és egyedülállónak kell lennie, továbbá végrehajtható kiutasítási kötelezettségnek kell fennállnia vele szemben. Poseck kiemelte, hogy akit kiutazásra köteleztek, annak el kell hagynia az országot, hozzátéve, hogy a kiutazási kötelezettség is csak egy hosszú, a jogállamisági elveknek megfelelő eljárás végén keletkezik. Ez a magyarázat a kereszténydemokrata politikustól azt sugallja, hogy a folyamat továbbra is szigorú jogi keretek között zajlik.
Az afgán vezetéssel való együttműködés, különösen a tálib kormánnyal való kapcsolatfelvétel, több bírálatot is kiváltott. A kritikusok aggályokat fogalmaztak meg azzal kapcsolatban, hogy Németország egy olyan rezsimmel működik együtt, amelyet számos nemzetközi szervezet és ország nem ismer el teljes mértékben, és amelynek emberi jogi megítélése is vitatott. Ennek ellenére Friedrich Merz kancellár visszautasította ezeket a bírálatokat, jelezve, hogy a kormány álláspontja szerint az együttműködés szükséges a kitoloncolások hatékony végrehajtásához. Alexander Dobrindt szövetségi belügyminiszter is megerősítette ezt az álláspontot, amikor hétfőn kijelentette, hogy szorgalmazni fogja a kitoloncolásokat más országok mellett Afganisztánba is, ezzel is aláhúzva a kormányzati szándék komolyságát.
A Menekültügyi Tanács nevű hesseni jogvédő szervezet azonban mély aggodalmát fejezte ki a kitoloncolható afgánok körének kiszélesítése miatt. A szervezet alapvetően elutasítja az Afganisztánba történő kitoloncolásokat, arra hivatkozva, hogy az országban uralkodó helyzet nem biztonságos a visszatérők számára. Különösen felelőtlennek tartják azt a döntést, hogy minden eddigi korlátozást feloldanak, és így a büntetlen előéletű afgán állampolgárokat is kitoloncolhatóvá teszik. Álláspontjuk szerint ez a lépés aránytalanul nagy kockázatnak teszi ki az érintett személyeket, és ellentétes az emberi jogi elvekkel. A jogvédők hangsúlyozzák, hogy a kitoloncolások kiszélesítése további humanitárius problémákhoz vezethet, és felhívják a figyelmet a nemzetközi kötelezettségekre. A német kormány azonban fenntartja, hogy a jogállamiság elveinek betartásával jár el, és a kitoloncolási kötelezettség csak hosszas eljárás után keletkezik.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása