A Budapesti Operettszínházban kialakult feszült helyzetre, melyet a társulat nyílt levele indított el, Apáti Bence balettigazgató és Kiss-B. Atilla főigazgató is reagált. A dolgozók a vezetés szakmai és emberi bizalmának elvesztését közölték, valamint elhatárolódtak Orbán János Dénestől és Rózsás Pétertől, hasonló lépést várva el a főigazgatótól is.
Apáti Bence balettigazgató közleményében „érdekes” kifejezésnek nevezte az „elhatárolódást”, mely szerinte a kilencvenes évek baloldali politikai retorikáját idézi. Kifejtette, hogy nem tartja szimpatikusnak, ha Orbán János Dénes az Operettszínháztól függetlenül, más intézményen keresztül szerzett jövedelmet, bár erről korábban nem volt tudomása. Elismerte, hogy Orbán helyesen cselekedett, amikor felajánlotta a műveiért kapott díjat.
A balettigazgató megkérdőjelezte a szakmai elhatárolódás és a „cancel culture” létjogosultságát Orbán János Dénes esetében, akit saját megítélése szerint zseniális alkotónak tart. Hangsúlyozta, hogy a vita valójában nem Orbán János Dénes művészi értékéről szól, hanem a külső pályázati forrásokból származó tiszteletdíjai magas összegéről. Apáti Bence később jelezte, hogy Kiss-B. Atilla főigazgató válasza meggyőzte őt.
A konfliktus múlt hét szerdán robbant ki, amikor a Budapesti Operettszínház társulatának művészei nyílt levelet fogalmaztak meg. Ez azután történt, hogy nyilvánosságra került: a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (KMTG), melyet Orbán János Dénes vezet, 422 899 120 forintért vásárolta meg a szerző kilenc drámájának felhasználási jogait. Emellett a Budapesti Operettszínház is elismerte, hogy 2023 óta több mint 90 millió forintot fizetett ki Orbán János Dénesnek munka- és jogdíjként.
A dolgozók levelükben egyértelműen megfogalmazták bizalmuk elvesztését a vezetéssel szemben, és elhatárolódtak az említett személyektől. Ez a lépés rávilágított a színházon belüli feszültségekre és a pénzügyi tranzakciók átláthatóságával kapcsolatos aggodalmakra. A főigazgató egy nappal a társulat levelének megjelenése után válaszolt a felvetésekre.
Kiss-B. Atilla főigazgató néhány órával Apáti Bence közleménye után tette közzé saját válaszát a dolgozók nyílt levelére. Ebben kifejezte, hogy megérti a felháborodást, amelyet a társulat tagjai megfogalmaztak, és megerősítette partnerségét a közös gondolkodásban. A főigazgató álláspontja szerint különbséget kell tenni Orbán János Dénes művészi teljesítménye és az operettkultúráért végzett tevékenysége, valamint a más szervezetekkel kötött, megkérdőjelezhető szerződései között.
Kiss-B. Atilla hangsúlyozta, hogy míg az előbbi kapcsán nincs ok az elhatárolódásra, addig az esetlegesen etikátlan, felháborodást keltő szerződésektől természetesen ő is elhatárolódik, hasonlóan a dolgozókhoz. Apáti Bence erre reagálva közleményében jelezte, hogy a főigazgató álláspontja meggyőzte őt. Hozzátette, hogy mindenki joga kifogásolni bizonyos alkotói díjakat és jogdíjkifizetéseket, de a jogdíjrendszer régóta működik, és az alkotó a jegybevétel bizonyos százalékát kapja meg, ami nem új jelenség.
Apáti Bence ismételten kijelentette, hogy nem tetszenek neki a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. és Orbán János Dénes között létrejött szerződések. Kiemelte, hogy a szerződésekről és az összegekről ő is csak a sajtóból értesült, és nincs köze a nevezett intézményhez.
Az Operettszínház vezetőségének reakciói, különösen a főigazgató elhatárolódása a vitatott szerződésektől, részben eleget tettek a társulat elvárásainak. A helyzet rávilágított a művészi szabadság és az etikus pénzügyi gyakorlatok közötti feszültségre egy kulturális intézményben. A nyílt párbeszéd és a vezetőség válaszai lehetőséget teremtenek a bizalom helyreállítására és a jövőbeli működés átláthatóbbá tételére.
Az ügy további fejleményei valószínűleg befolyásolják majd a színház belső légkörét és a nyilvánosság megítélését. A jogdíjak és külső szerződések körüli vita továbbra is a figyelem középpontjában maradhat, miközben a színház igyekszik fenntartani művészi integritását és működési stabilitását.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása