A Budapesti Operettszínház társulatának tagjai és szerződéses művészei újabb nyílt levélben fordultak az intézmény főigazgatójához, Kiss-B. Atillához. A levélben a vezetés iránti bizalomvesztést hangsúlyozták, és a színházban kialakult válsághelyzetre hívták fel a figyelmet. A főigazgató gyorsan reagált a megfogalmazott aggályokra, megértést és párbeszédet ígérve.
A dolgozók levelükben kifejtették, hogy a korábbi kérdéseikre továbbra sem kaptak megnyugtató és világos válaszokat. Kiemelték az alacsony anyagi megbecsültséget és a csökkenő szakmai lehetőségeket, melyeket a gazdasági magyarázatok ellenére is tapasztalnak. Elfogadhatatlannak tartják, hogy miközben forráshiányra hivatkozva vontak meg tőlük bemutatókat és előadásokat, a vezetés jelentős energiát fordított egy külsős szerző, Orbán János Dénes százmilliós nagyságrendű projektjeire.
A társulat a sajtóból értesült a minisztérium által elrendelt vizsgálatról és a hűtlen kezelés gyanúja miatti feljelentésről, ami megerősítette bennük korábbi aggályaik megalapozottságát. Ennek fényében emberileg és szakmailag is elhatárolódtak Orbán János Dénestől és dr. Rózsás Pétertől. Ugyanezt várják el a színház vezetőitől is, valamint azt, hogy vállalják a felelősséget a jelenlegi helyzetért. A levél szerint a kialakult válság miatt a vezetés elveszítette a társulat szakmai és emberi bizalmát, és várják a minisztériumi eljárás lezárását, bízva a kérdések tisztázásában és az átlátható működés megteremtésében.
A konfliktus előzménye, hogy a társulat művészei már a múlt héten is írtak egy nyílt levelet, miután nyilvánosságra került, hogy az Orbán János Dénes által vezetett Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (KMTG) több mint 422 millió forintért vásárolta meg a szerző kilenc drámájának felhasználási jogait. Emellett a Budapesti Operettszínház is elismerte, hogy 2023 óta több mint 90 millió forintot fizetett ki Orbán János Dénesnek munka- és jogdíjként. Kiss-B. Atilla már az első levélre is válaszolt egy nappal később.
A főigazgató a mostani válaszában ismételten kifejezte partnerségét és megértését a felháborodás iránt. Kiemelte, hogy a külsős szerző projektjeire fordított energiákat nem ő mozgósította, hanem a kormányzati kultúrpolitika része volt. Magyarország kormánya a 2023-as évet a magyar operett évének nyilvánította, ezzel teret nyitva új zenés színházi művek, különösen új magyar operettek létrehozására. Kiss-B. Atilla szerint a Somossy Károlyról szóló új operett írása közös szándék volt, amely találkozott a kormányzati hajlandósággal és Orbán János Dénessel.
A főigazgató hangsúlyozta, hogy az Orbán János Dénes darabjaira fordított költségeket sikeres pályázatokkal nyerték el, és ezek a források célhoz kötöttek voltak, átcsoportosításukra, más társulati célokra fordításukra nem volt lehetősége. Arról, hogy Orbán János Dénes és a KMTG közötti szerződések nyomán hűtlen kezelés miatt feljelentés született, nem volt tudomása, azokra ráhatással nem bírt, és azokkal közösséget nem vállal.
A kialakult helyzet rávilágít a művészeti intézmények finanszírozási és működési átláthatóságának kérdéseire. A társulat bizalomvesztése és a vezetés felelősségre vonásának igénye mélyreható belső feszültségeket jelez. A minisztériumi vizsgálat és a hűtlen kezelés gyanúja komoly jogi és etikai aggályokat vet fel, különösen a közpénzek felhasználásának módjával kapcsolatban.
Különösen érzékeny pont dr. Rózsás Péter kettős ügyvezetői pozíciója a Budapesti Operettszínházban és a KMTG-ben, amit Kiss-B. Atilla is visszatetszőnek nevezett, bár Rózsás Péter színházban végzett munkájával kapcsolatban nem merült fel kifogás. A főigazgató igyekszik különbséget tenni Orbán János Dénes művészi teljesítménye és a más szervezettel kötött, megkérdőjelezhető szerződései között, ez utóbbiaktól elhatárolódva. A helyzet jelentős hatással lehet a színház jövőbeli működésére és megítélésére.
Kiss-B. Atilla levelében sajnálatát fejezte ki a bizalomvesztés miatt, és nem szeretne beletörődni a helyzetbe. Arra kérte a dolgozókat, hogy a nehéz körülmények ellenére ne egymás ellen harcoljanak, hanem folytassák a párbeszédet. Hangsúlyozta az egymás iránti szolidaritás megőrzésének fontosságát, mely a közös sikereket alakította ki.
A főigazgató elmondása szerint a színházért és társulatáért dolgozik, és bízik abban, hogy a párbeszéd segíthet a helyzet rendezésében. A minisztérium által elrendelt hivatalos eljárás lezárása kulcsfontosságú lesz a felvetődött kérdések tisztázásában és az átlátható működési keretek megteremtésében. A vizsgálat eredménye alapjaiban befolyásolhatja a Budapesti Operettszínház további sorsát és vezetésének jövőjét.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása