Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter a közelmúltban egyértelművé tette, hogy a magyar hadsereget komoly fejlesztések várják a következő időszakban. A miniszter a parlamenti ülésen elhangzott válaszában, majd egy közösségi médiában közzétett videóban részletezte a honvédelmi tárca terveit.
A tárcavezető kiemelte a NATO felé tett magyar vállalásokat, különös tekintettel az 5 százalékos védelmi kiadási célra. Ruszin-Szendi Romulusz hangsúlyozta, hogy a védelmi szervezetnek leadott jelentés nem csupán a hagyományos hadikiadásokra, mint például a felszerelések beszerzésére fókuszál. Ehelyett egy szélesebb értelmezésű megközelítést alkalmaz, amely két fő részből tevődik össze. Eszerint a teljes 5 százalékos védelmi kiadásból 3,5 százalék közvetlenül a haderőfejlesztésre, míg további 1,5 százalék a honvédség működéséhez szükséges, szélesebb körű infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztésére fordítódik. Utóbbi kategóriába olyan területek is beletartozhatnak, mint a vasúti infrastruktúra fejlesztése vagy az egészségügyi ellátás javítása, amelyek közvetetten támogatják a honvédség feladatait és a katonák jólétét.
A miniszter beszédében megerősítette, hogy a NATO felé tett 5 százalékos vállalást eredetileg az Orbán-kormány tette, és a jelenlegi vezetés elkötelezett amellett, hogy fenntartsa Magyarország hitelességét a szövetségben. Ez a kötelezettségvállalás része annak a szélesebb körű törekvésnek, hogy Magyarország visszaépítse a bizalmat szövetségeseivel. Ruszin-Szendi Romulusz korábban már hangsúlyozta, hogy a szövetségesek bizalmát tettekkel lehet helyreállítani, és bizonyítani kell, hogy Magyarország szuverén ország, amelyben szövetségesei politikailag is megbízhatnak.
A honvédelmi miniszter arról is beszámolt, hogy az ankarai csúcstalálkozón elfogadták azt a fejlesztési tervet, amelyet a Pénzügyminisztériummal közösen dolgoztak ki, és amely 2035-ig határozza meg a haderőfejlesztés irányait. Ez a hosszú távú stratégia prioritásként kezeli a nemzeti haderő megerősítését, különös hangsúlyt fektetve a katonákra. A tervek szerint az elkövetkező időszakban a katonák életpályamodellje, illetményrendszere és általános körülményei is jelentős javuláson mennek keresztül. A miniszter korábbi nyilatkozataiban kitért arra is, hogy a haderőfejlesztés fókuszába újra az embert helyezik, megújítják az illetményrendszert, és új életpályamodellt vezetnek be, amelynek része lesz az életpálya méltó lezárása is.
A fejlesztések nem csupán a hagyományos katonai eszközök beszerzését jelentik, hanem kiterjednek a kibervédelemre és a digitalizációra is, ahol korábban „óriási problémák” voltak tapasztalhatók, és amelyek hozzájárulhattak a szövetségesek bizalmának megrendüléséhez. Az új Honvédelmi Minisztériumban kiemelt szerepet kapnak ezek a területek.
Összességében a honvédelmi miniszter nyilatkozataiból az derül ki, hogy Magyarország elkötelezett a NATO-tagságból fakadó kötelezettségei teljesítése, a hadsereg modernizálása és a katonák helyzetének javítása mellett, egy hosszú távú, átfogó stratégia keretében.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása