A jemeni húszi lázadók bejelentették, hogy tengeri blokádot vezetnek be Szaúd-Arábia ellen, megtiltva az olajszállítást a Bab el-Mandeb szoroson keresztül. Ez a lépés a közel-keleti konfliktus súlyos eszkalációját jelenti, és közvetlenül fenyegeti Szaúd-Arábia jelentős napi nyersolaj-exportját. A blokád bejelentése komoly aggodalmakat vet fel a globális energiaellátás biztonságával kapcsolatban.
A síita vallású jemeni fegyveres erők, a húszik, azonnali hatállyal hirdettek tengeri blokádot a „szemet szemért” elv alapján. Közleményük szerint ez a válasz a térséget érintő elmúlt napok eszkalációjára. A húszik emellett általános mozgósítást is elrendeltek, jelezve, hogy felkészültek az ellenséges viselkedés megszüntetésére.
A Bab el-Mandeb szoros egy stratégiai fontosságú, mindössze harminc kilométer széles tengeri átjáró Jemen, valamint Dzsibuti és Eritrea között. Ez a szűkület köti össze a Vörös-tengert az Ádeni-öböllel és az Indiai-óceánnal, kulcsfontosságú „fojtópontot” képezve a világkereskedelemben. A Hormuzi-szoroshoz hasonlóan, a globális tengeri úton szállított kőolaj és finomított termékek jelentős része, napi hat-nyolc millió hordó, halad át ezen a szoroson.
A szoros biztosítja a tengeri folyosót a Szuezi-csatorna irányába, összekötve Ázsiát és Európát. Szaúd-Arábia fő olajmezői az ország keleti részén, a Perzsa-öböl partján találhatók. Korábban az összes szaúdi olajnak át kellett haladnia az Irán által ellenőrzött Hormuzi-szoroson, ami stratégiai függőséget eredményezett.
Ennek a függőségnek a kiváltására építették meg az 1200 kilométer hosszú Kelet-Nyugat olajvezetéket. Ez a vezeték a keleti olajat az országon keresztül a Vörös-tenger partján fekvő Janbu kikötőjébe szállítja, napi mintegy ötmillió hordós kapacitással. Ez az infrastruktúra kritikus fontosságú Szaúd-Arábia energiaexportja szempontjából.
A Bab el-Mandeb szoros lezárása vagy veszélyessé válása rendkívül súlyos következményekkel járna a globális hajózásra és az olajpiacra. A hajóknak meg kellene kerülniük a teljes afrikai kontinenst a Jóreménység foka felé, ami tíz-tizennégy napos extra menetidőt eredményezne. Ez a kerülőút drasztikusan megnövelné az üzemanyagköltségeket és azonnali szűkülést okozna a szállítókapacitásokban.
Szaúd-Arábia kőolajexportjának túlnyomó többségét ázsiai piacok, mint Kína, India, Japán és Dél-Korea vásárolják fel. Ez azt jelenti, hogy a Janbu kikötőből Ázsia felé induló szaúdi tankereknek kötelezően át kell haladniuk a Bab el-Mandeb szoroson déli irányba. A szoros tehát elengedhetetlen az ázsiai piacokhoz való hozzáféréshez.
A húszik fenyegetése, miszerint lezárják a szorost, vagy közvetlenül támadják a Bab el-Mandeben áthaladó szaúdi hajókat rakétákkal és drónokkal, rendkívül komoly. Egy ilyen akció, vagy akár a Kelet-Nyugat olajvezeték elleni támadás, újabb súlyos csapást mérne a már így is ingatag lábakon álló globális olajpiacra. A támadások potenciálja jelentős bizonytalanságot okoz.
A bejelentett tengeri blokád és az általános mozgósítás a közel-keleti konfliktus egyértelmű eszkalációját jelenti. Ez a lépés közvetlen fenyegetést jelent Szaúd-Arábia napi mintegy négy-öt millió hordós nyersolaj-exportjára, ami jelentős gazdasági következményekkel járhat. A regionális feszültség tovább növekedhet.
A nemzetközi közösség számára a Bab el-Mandeb szoros biztonságának és zavartalan működésének megőrzése kiemelt fontosságú. Ennek oka, hogy a szoros elengedhetetlen a globális energiaellátás és a világkereskedelem stabilitásához. A helyzet további alakulása kritikus hatással lehet a regionális stabilitásra és a nemzetközi olajárakra, potenciálisan globális gazdasági zavarokat okozva.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása