Az Országgyűlés keddi ülésén jelentős döntést hozott a kőolajtermékekre kivetett különadóval kapcsolatban, elfogadva a vonatkozó törvényjavaslatot. A képviselők 136 igen szavazattal, 53 tartózkodás mellett támogatták a javaslatot, amely a korábbi adórendszer sávossá tételét és hatályának meghosszabbítását célozza. A módosítások elsődlegesen a Mol Nyrt.-t, mint kőolajtermék-előállítót érintik.
A jogszabályváltozás értelmében a jövőben differenciált adókulcsok vonatkoznak az orosz és a nyugati eredetű kőolajtermékek közötti árkülönbözetre. Amennyiben ez az árkülönbség 2 és 5 dollár közé esik hordónként, 50 százalékos adókulcsot kell alkalmazni. Az 5 dollár feletti árkülönbözet esetén azonban továbbra is a korábbi, 95 százalékos közteher marad érvényben. Ez a sávos rendszer felváltja a korábbi szabályozást, amely 5 dolláros árkülönbözet felett alkalmazta a 95 százalékos adókulcsot, azaz 5 dolláros küszöb alatt nem volt adófizetési kötelezettség.
A kormány a módosítást az orosz és nyugati kőolajtermékek árkülönbözetének idei rendkívül hektikus mozgásával indokolta. A nemzetközi energiapiaci bizonytalanság, az energiaárak tartós ingadozása, valamint az európai és globális gazdasági folyamatok okozta piaci volatilitás tette szükségessé a különadó felülvizsgálatát. Kiemelten említették a geopolitikai feszültségeket és a közel-keleti konfliktusokat, mint az árkülönbözet ingadozásának fő okait. A törvényalkotói cél a gazdasági stabilitás erősítése és a rendkívüli piaci körülményekből eredő költségvetési kockázatok kezelése.
Az elfogadott jogszabály nem csupán az adókulcsok módosítását tartalmazza, hanem az intézkedés hatályának meghosszabbítását is. A különadó egészen 2027 végéig érvényben marad, biztosítva a költségvetési bevételeket a következő időszakban is. Az új szabályokat először a 2026 augusztusára eső fizetési kötelezettségeknél kell alkalmazni.
A Pénzügyminisztérium becslései szerint a módosításból származó adóbevétel idén 6,25 milliárd forint, jövőre pedig 15 milliárd forint lehet, bár az olajárak volatilitása miatt ez az összeg változhat. Fontos változás, hogy a különadóból származó bevételeket a továbbiakban nem a rezsivédelmi alap finanszírozására fordítják.
A kormány hosszú távú tervei szerint az extraprofitadókat 2028-ban, a középtávú makrogazdasági kilátások függvényében vezethetik ki. A mostani módosítás tehát egy átmeneti intézkedésnek tekinthető, amely a jelenlegi rendkívüli piaci körülményekre reagál.
A sávos adózás bevezetése a Mol számára kettős hatással járhat. Egyrészt csökkentheti azt az előnyt, amelyet a társaság az orosz eredetű nyersolaj Brenthez viszonyított diszkontjából realizálhatott. Másrészt a módosítás értelmezhető úgy is, mint egy ösztönző a Mol számára, hogy növelje a nem orosz olaj beszerzését, vagy éppen csökkenti az érdekeltségét a kedvező üzletek megkötésére, mivel az állam fokozott mértékben elvonja azok nyereségét.
A döntés rávilágít a globális energiapiac folyamatos változásaira és a kormányzat arra irányuló törekvéseire, hogy ezekre a kihívásokra adópolitikai eszközökkel reagáljon, fenntartva a költségvetési egyensúlyt és a gazdasági stabilitást egy bizonytalan nemzetközi környezetben.
Forrás: Portfolio.hu
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása