Sulyok Tamás köztársasági elnök a közelmúltban tett nyilatkozatában élesen bírálta Magyar Pétert és a Tisza Pártot, azzal érvelve, hogy a politikai formáció példátlanul gyors ütemben törekszik hatalomkoncentrációra. Az államfő szerint Magyar Péter mindössze tizenhat hét leforgása alatt nagyobb mértékű hatalomösszpontosításra törekszik, mint amire a Fidesz tizenhat év alatt tett kísérletet. Ez a kritika különösen azokra a törekvésekre vonatkozik, amelyek Sulyok Tamás és az Orbán-kormány idején kinevezett más köztisztviselők, például az Alkotmánybíróság tagjai vagy más független intézmények vezetői eltávolítását célozzák, ami szerinte a demokratikus fékek és ellensúlyok rendszerének aláásását jelentené.
A köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy hivatalban maradása alapvető fontosságú a demokratikus normák, mint például az intézmények függetlensége és a hatalmi ágak szétválasztása, valamint a parlament és az elnök közötti alkotmányos hatalmi egyensúly megőrzése érdekében. Kijelentette, hogy semmilyen parlamenti többség, még egy jelentős választási győzelem sem adhat felhatalmazást a jogállamiság és az európai értékek semmibevételére. Sulyok Tamás álláspontja szerint Magyar Péter „pimaszabbul él vissza a parlamenti szupertöbbségével, mint Orbán valaha is”, különösen azáltal, hogy de facto az előző parlament által megválasztott összes köztisztviselőt le kívánja váltani. Ez a lépés, az elnök értelmezése szerint, a hatalom olyan mértékű centralizációját jelentené, amely veszélyeztetné a demokratikus intézményrendszer stabilitását és hosszú távon alááshatná a bizalmat az állami működés iránt.
Sulyok Tamás elmondta, hogy személyes érzéseinek és érzelmeinek nincsen jogi jelentősége a hivatalával kapcsolatos döntéseiben, kizárólag az alkotmányos kötelezettségei vezérlik. Kifejezte reményét és szurkolását az új parlament és az új kormány sikeréért, mivel ez szerinte minden magyar állampolgár alapvető érdeke. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az elmozdítására irányuló kísérletek által kiváltott alkotmányos válságot sürgősen meg kell oldani. Ennek oka, hogy ez a helyzet rombolja az országról kialakult képet a nemzetközi színtéren, és negatívan befolyásolja Magyarország nemzetközi tekintélyét, ami hosszú távon gazdasági és politikai hátrányokkal járhat.
Az elnök a kialakult helyzet kezelésére jogi lépéseket is tett. Június 11-én indítványt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz, kérve az alaptörvény alkotmányos funkcióját, elfogadását és módosítását szabályozó rendelkezések értelmezését. Ez az indítvány arra irányult, hogy tisztázza az elnöki hivatal és az alaptörvény módosításának, illetve az abban foglalt funkciók értelmezésének kereteit egy esetleges politikai nyomásgyakorlás esetén. Az Alkotmánybíróság azonban pénteki közleményében tudatta, hogy az indítvány tárgyalása akadályokba ütközött. Hét alkotmánybíró ugyanis személyes és közvetlen érintettségére hivatkozva kizárási okot jelentett be, ami miatt a teljes ülés nem volt határozatképes. Ennek következtében Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke levette az ügyet a napirendről, így az indítvány érdemi vizsgálata egyelőre elmaradt.
Az alkotmányos válság megoldása érdekében Sulyok Tamás nemzetközi fórumhoz is fordult. A Velencei Bizottság, az Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló tanácsadó testületének véleményét kérte Magyar Péternek a lemondására történő többszöri felszólítása által előidézett „alkotmányos válság” megoldásáról. Ez a lépés is azt mutatja, hogy az államfő a jogi és intézményes keretek között, nemzetközi szakértői segítséggel keresi a megoldást a kialakult politikai feszültségre, és igyekszik megvédeni az ország alkotmányos rendjét a külső és belső kritikákkal szemben, biztosítva a jogállamiság elveinek érvényesülését.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása