Magyarország jelentős részén súlyos mezőgazdasági aszály tapasztalható, ami a szakértők szerint katasztrofális termést eredményezhet az idei évben. A talaj vízhiánya az ország számos pontján rendkívül aggasztó mértékű, meghaladva a 2022-es, korábban rekordnak számító szárazság szintjét is. Az előrejelzések szerint a közeljövőben sem várható érdemi csapadék, ami tovább rontja a helyzetet.
A HungaroMet friss elemzése rámutat, hogy a talaj nedvességtartalma országszerte rendkívül alacsony, sok helyen a növények által hasznosítható vízmennyiség mindössze 15-20 százalékát éri el. Különösen kritikus a helyzet az ország középső és déli régióiban, ahol augusztus 12-én Budapesten 168 milliméter, míg Szegeden közel 200 milliméter csapadék hiányzott a talaj felső egyméteres rétegéből. Ez azt jelenti, hogy Szegeden négyzetméterenként mintegy 200 liter víz pótlására lenne szükség.
Az elmúlt 30 nap csapadékösszege az ország több mint felén még a 10 millimétert sem érte el, és csak kisebb körzetekben haladta meg a 20 millimétert. Az elmúlt három hónapban a középső és keleti országrészben mért 40-80 milliméteres csapadékmennyiség a sokéves átlag harmada-negyede. A légköri aszály is súlyosbítja a helyzetet, mivel a levegő páratartalma napközben nagy területen 30, helyenként 20 százalék alá csökken, elvonva a nedvességet még a mélyebb gyökérzetű növényektől is.
Az április elsejétől tartó időszak több mint 80 százalékában az ország területének legalább 30 százalékán közepes vagy annál súlyosabb aszály volt. A legtöbb aszályos napot Pest és Hajdú-Bihar megyékben regisztrálták, míg Zalában volt a legkevesebb. Jelenleg egyedül Borsod legészakibb, kis területén nem tapasztalható aszály.
A mezőgazdasági termésre gyakorolt hatás már most jelentős, különösen a kukorica esetében, ahol felgyorsult a kényszerérés és a száradás. A Dunántúl délnyugati részén kívül az aszály visszafordíthatatlan károkat okozott. A növények egészségi állapotát jelző NDVI index értéke jellemzően alacsonyabb, mint a hírhedten száraz 2022-es évben, ami széles körben katasztrofális terméskilátásokat jelez.
A kialakult aszályhelyzetre reagálva a kormány intézkedéseket jelentett be. A miniszterelnök tájékoztatása szerint több mint 100 milliárd forintot fordítanak az aszálykárokat szenvedett gazdálkodók kártalanítására. A parlamentben tartott felszólalásában a miniszterelnök kiemelte, hogy az agráriumban az idei fagy- és aszálykár összességében több százmilliárd forintos nagyságrendű lehet, bár a pontosabb becslésekre még várni kell.
A miniszterelnök a Duna vízgyűjtő területén tapasztalható aszály következtében kialakult kritikus helyzetre is kitért, amely július végén majdnem a paksi atomerőmű leállításához vezetett a folyó rekordalacsony vízszintje miatt. Ez energia-krízishelyzet veszélyét hordozta magában, és önkéntes fogyasztáskorlátozásra buzdította a kormány a lakosságot és a nagyfogyasztó cégeket, sőt még parlamenti üléseket is elhalasztottak.
A paksi helyzet kezelésére a kormány azonnali lépéseket rendelt el. Megkezdik egy fenékküszöb építését, és két, szükség esetén elsüllyeszthető bárkát helyeznek készenlétbe, hogy ezzel emeljék a Duna vízszintjét. Ezen intézkedések célja, hogy a jövőben elkerüljék az atomerőmű leállítását az alacsony vízállás miatt.
Az aszály nem csupán a mezőgazdaságra gyakorol súlyos hatást, hanem az ország energiabiztonságára is kihat, ahogy azt a paksi atomerőmű körüli helyzet is megmutatta. Az alacsony vízszint miatti leállás veszélye rávilágított a vízellátás stratégiai fontosságára és a klímaváltozás okozta kihívásokra. A kormány több mint hatmilliárd forintot csoportosított át a kárelhárítási feladatok finanszírozására, ami jelzi a probléma súlyosságát.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a jelenlegi aszályhelyzet is bizonyítja, hogy a környezeti problémák kezelése nem "nyugati ideológiai elhajlás", hanem a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodás elengedhetetlen része. Utalt arra, hogy a korábbi politikai elit nem foglalkozott kellőképpen ezzel a kérdéssel, és kiemelte, hogy három hónap alatt nem pótolható be tizenhat vagy akár harminchat év mulasztása.
Pozitívumként említette, hogy idén augusztusban már 28 százalékkal több vizet tartanak meg a tájban, mint egy évvel ezelőtt, ami egy apró, de fontos lépés a vízvisszatartás terén. Ez az adat a hosszú távú vízgazdálkodási stratégiák szükségességét támasztja alá.
A klímaváltozás hatásai, mint a felmelegedés, a növekvő párolgás, a szélsőséges csapadékesemények és a hosszabb száraz időszakok, várhatóan egyre gyakoribbá teszik az extrém hidrológiai eseményeket Magyarországon. Ez magában foglalja mind a kisvizeket, mind az árvizeket, amelyekre stratégiai és tervezési szinten is fel kell készülni.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) is foglalkozott a folyók állapotával és a lehetséges javító intézkedésekkel, kiemelve a komplex vízgazdálkodási megközelítés fontosságát. Szakértők is felhívták a figyelmet a magyarországi vízgazdálkodás kihívásaira, például a Velencei-tó kiszáradásának jelenségével kapcsolatban, rávilágítva a problémák összetettségére és a hosszú távú megoldások szükségességére.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása