A kormány a Paksi Atomerőmű biztonságos működésének fenntartása érdekében hosszú távú, stratégiai beruházásról döntött. A cél a Duna vízszintjének stabilizálása az erőmű hűtővízcsatornájánál, melynek érdekében egy fenékküszöb épül a folyómederbe. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter egy videóban ismertette a részleteket, kiemelve a projekt sürgősségét és jelentőségét az ország energiaellátásában.
A kormány a Paksi Atomerőműben tartott ülésén határozott a dunai fenékküszöb megépítéséről. Ez a hosszú távú megoldás a paksi atomerőmű és Dunaszentbenedek közötti szakaszon, a folyás irányára merőlegesen, a meder aljára kerül. Az építkezéshez mintegy 150 ezer köbméter követ használnak fel, és a munkálatok egy időben indulnak a Duna mindkét partján.
Kapitány István szerint a fenékküszöb segítségével akár egy méterrel is megemelhető a Duna vízszintje az erőmű hűtővízcsatornájánál, ami kritikus az atomerőmű biztonságos üzemeltetéséhez. Hasonló méretű fenékküszöb utoljára több mint harminc éve épült Magyarországon, jelezve a mostani beruházás léptékét és komplexitását. A miniszter hatalmas műszaki és logisztikai feladatnak nevezte a projektet, amelyen vízügyi, energetikai és nukleáris szakértők, a Paksi Atomerőmű munkatársai, a honvédség, valamint a Budapesti Műszaki Egyetem mérnökei dolgoznak együtt.
A hosszú távú megoldás mellett a kormány rövid távú intézkedésekre is felkészült a következő napokra. Két, egyenként 80 méter hosszú bárkát helyeztek készenlétbe Paksnál, melyek irányított elsüllyesztésével szükség esetén rövid távon akár 20 centiméterrel is megemelhető a folyó vízszintje. Az első bárka már meg is érkezett Paksra a bejelentés előtt egy órával.
A miniszter hangsúlyozta, hogy bár egy ilyen beruházás előkészítése és kivitelezése általában hosszabb időt venne igénybe, most nincs erre idő. Ezért a kormány kiemelt beruházásnak minősítette az építkezést és az ideiglenes bárkás megoldást is, az engedélyeztetési eljárás pedig a kivitelezéssel párhuzamosan zajlik. A gyorsaság ellenére a nukleáris biztonság az elsődleges szempont, minden fázis vízügyi, energetikai és nukleáris szakemberek bevonásával történik.
Kapitány István a bejelentés során kritikát fogalmazott meg az előző kormányzattal szemben, szerinte a Fidesz-kormány nem fordított kellő figyelmet az ország energiabiztonságára. A miniszter állítása szerint az előző vezetés ismerte a kockázatokat, de nem tette ellenállóbbá az energiarendszert. Paksot a magyar energiaellátás legerősebb pillérének nevezte, ugyanakkor rámutatott a rendszer több gyenge pontjára is.
A miniszter szerint, ha egy energiarendszernek ennyi gyenge eleme van, akkor egyetlen szélsőségesen aszályos és meleg nyár is elegendő ahhoz, hogy az egész ország megérezze a következményeket. Ez a helyzet állt elő most is, ami rávilágított a sürgős beavatkozás szükségességére. Az elmúlt 16 év energiapolitikáját nem tartja megfelelő alapnak, és úgy véli, annak toldozgatása-foltozgatása nem vezet eredményre.
A fenékküszöb megépítése és a bárkás ideiglenes megoldás kulcsfontosságú a Paksi Atomerőmű zavartalan és biztonságos működéséhez. Az atomerőmű hűtővízellátása létfontosságú az ország energiaellátásának stabilitása szempontjából, különösen a jelenlegi szélsőséges időjárási körülmények között. A Duna alacsony vízállása közvetlenül veszélyezteti a hűtővíz megfelelő mennyiségét, ami az erőmű teljesítményének korlátozásához vagy leállításához vezethet.
A beruházás kiemelt státusza és a gyorsított engedélyeztetési eljárás is aláhúzza a helyzet súlyosságát és a megoldás sürgősségét. Az összefogás, amelyben vízügyi, energetikai, nukleáris szakemberek, a honvédség és egyetemi mérnökök is részt vesznek, példát mutat az ország képességére a kritikus helyzetek kezelésében. A nukleáris biztonság garantálása minden lépésnél kiemelt prioritás, biztosítva az atomerőmű megbízható működését a jövőben is.
A fenékküszöb építése része egy átfogó energiafejlesztési programnak, amelyet a kormány indított el. Ennek keretében bővítik a tárolókapacitást, megújítják az energiaellátó hálózatot, és felgyorsítják a szélenergiával kapcsolatos fejlesztéseket. Ezen fejlesztések jelentős részét a hazahozott európai uniós forrásokból valósítják meg, hozzájárulva az ország energiafüggetlenségéhez.
A kormány célja egy több lábon álló, kiegyensúlyozott és stabil energiarendszer létrehozása. Ez a rendszer olcsóbb, tisztább, hatékonyabb és kevésbé függ másoktól, így az ország akkor is számíthat rá, amikor igazán nagy a baj. A jelenlegi intézkedések és a hosszú távú stratégia egyaránt azt a célt szolgálják, hogy Magyarország energiaellátása ellenállóbbá és megbízhatóbbá váljon a jövő kihívásaival szemben.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása