Vadon János, ismert televíziós műsorvezető, új, „Bozót Brigád” című sorozatával a feledésbe merült történelmi emlékhelyek megmentését tűzte ki célul. A projekt keretében önkéntesekkel együtt tisztítják meg a növényzettől az elhagyatott várakat és templomokat országszerte. A forgatások májusi kezdete azonban komoly természetvédelmi aggályokat vetett fel.
A „Bozót Brigád” forgatásának első helyszíne a Nagyvázsony melletti Csepely település kisnemesi udvarházának és Árpád-kori templomának maradványai voltak, majd Ipolydamásdon, Damásd váránál folytatódott a munka. A közösségi médiában megjelent fotókon Vadon János és csapata lelkesen pózol láncfűrészekkel és kerti szerszámokkal, miközben bozótot irtanak, fákat vágnak ki és füvet kaszálnak. Ez a tevékenység egybeesett az élő környezetért felelős miniszter, Gajdos László által meghirdetett „Vágatlan május” mozgalommal, amely az aszály miatt a fűnyírás mellőzésére buzdította a lakosságot.
A sorozat célja 16 elhagyatott történelmi helyszín „felszabadítása” a benőtt növényzet alól. A Filmdzsungel Stúdió, amely a produkciót gyártja, hangsúlyozza, hogy céljuk nem a természetkárosítás, hanem az elhanyagolt helyszínek bemutatása és felelős rendbetétele. A természetvédelmi szervezetek azonban másként látják a helyzetet, és természeti károkozásnak minősítik a vegetációs időszakban végzett beavatkozásokat.
A „Bozót Brigád” az egykori „Várfoglalók” sorozat újabb verziójaként is felfogható, és a Filmdzsungel Stúdió gyártja. Érdekes módon a stúdió számos díjnyertes természetfilm és ismeretterjesztő sorozat, például az „Amiről a fák suttognak” készítője. A sorozat rendezője és operatőre Tóth Zsolt Marcell, aki maga is elismert természetfilmes, és 2018-ban Pro Natura Emlékplakettel tüntették ki.
A projekt fő támogatója az állami tulajdonú Aktív Magyarország Fejlesztési Központ, amely korábban az Aktív Magyarországért Felelős Államtitkárság kiemelt partnere volt. Révész Máriusz, a központ korábbi vezetője és fideszes politikus, kollégáival együtt részt vett az ipolydamásdi forgatáson, és erről a közösségi oldalán is posztolt. Az illetékes minisztériumoktól egyelőre nem érkezett válasz a sorozat támogatásával és a nyári forgatás megítélésével kapcsolatos kérdésekre.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) több bejelentést is kapott a „Bozót Brigád” tevékenysége miatt, különösen a költési és vegetációs időszakban végzett bozótirtási munkálatokkal kapcsolatban. Bajor Zoltán, az MME Budapesti Helyi Csoportjának elnöke szerint a forgatás maga is zavaró, de a nagyobb problémát a növényzet drasztikus kaszálása és visszaszorítása jelenti. Kiemelte, hogy a sűrű növényzet, még ha invazív is, élőhelyként funkcionál, és a szakemberek is csak indokolt esetben nyúlnak hozzá ilyen mértékben a vegetációs időszakban.
Az MME évtizedek óta azon dolgozik, hogy tudatosítsa a lakosságban és a területkezelőkben, hogy a fák, cserjék és bozótosok kivágását vagy ritkítását a költési és vegetációs időszakon kívül kell végezni. A tavaszi és nyári időszakban a bozótos élőhelyek számos állatfajnak – madaraknak, emlősöknek, hüllőknek, kétéltűeknek és rovaroknak – nyújtanak búvóhelyet, táplálkozó- és szaporodóhelyet. A növényzet eltávolítása ilyenkor jelentős természetvédelmi kockázatot jelenthet, még akkor is, ha nem találnak védett fajt vagy aktív madárfészket.
A Duna-Ipoly Nemzeti Park (DINPI) is hasonló aggodalmakat fogalmazott meg, hangsúlyozva, hogy a vegetációs időszakban végzett zöldfelületi beavatkozások károsíthatják számos élőlénycsoport szaporodását és életfeltételeit. Az ipolydamásdi forgatás kapcsán a nemzeti parkot a település polgármestere kereste meg, és bár az első ütem nem érintett védett területet, felhívták a figyelmet a védett fajok és a fészkelő madarak esetleges jelenlétére, valamint fokozott körültekintést kértek. A második forgatás azonban már természetvédelmi oltalom alatt álló, illetve Natura 2000-es területet is érintett.
A természetvédelmi szervezetek szerint a kulturális és természeti értékek megőrzése egyaránt nemes cél, de egyik sem mehet a másik rovására. Az MME különösen aggasztónak tartja, hogy egy népszerű televíziós műsor, amely nagy eléréssel rendelkezik, rossz mintát mutathat a nézőknek. A vegetációs időszakban végzett bozótirtási munkák bemutatása azt az üzenetet közvetítheti, hogy az ilyen beavatkozások általánosságban is elfogadhatók ebben az időszakban.
Az MME és a DINPI is hangsúlyozza, hogy az élőhelykezeléssel foglalkozó szakemberek is csak nagyon indokolt esetben nyúlnak drasztikusan a területekhez a vegetációs időszakban. A Balaton Felvidéki Nemzeti Park (BFNP) munkatársa a csepelyi helyszínen mirigyes bálványfákat észlelt, ami invazív fajra utal, de még az invazív növényzet is élőhelyként szolgálhat nyáron. A természetvédők szerint a forgatásnak inkább késő ősztől február végéig kellett volna zajlania, amikor a természet megpihen.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása