A HungaroMet Zrt. friss elemzése rávilágított, hogy Magyarországon az elmúlt 125 évben jelentősen megnőtt a tartósan meleg napok száma. Az 1901 óta eltelt időszakban országos átlagban 3,3 nappal emelkedett a legalább 27 Celsius-fokos középhőmérsékletű napok gyakorisága. Ez a tendencia komoly éghajlati változásokra utal, melyek hatásai egyre inkább érzékelhetők az ország egész területén.
A HungaroMet által közzétett adatok szerint 2024 kiemelkedően meleg évnek számít, hiszen ebben az évben fordult elő a legtöbb, összesen 15 olyan nap, amikor az országos középhőmérséklet elérte vagy meghaladta a 27 Celsius-fokot. Különösen figyelemre méltó volt a június hónap, mely 22,5 Celsius-fokos országos átlagával 1901 óta a második legmelegebb júniusnak bizonyult. Ezen felül a június végén kialakult hőhullám során több hőmérsékleti rekord is megdőlt, például június 30-án Szécsényben 42,0 Celsius-fokot mértek, ami új abszolút maximum-hőmérsékleti rekordot jelent Magyarországon.
A mérések kezdete, 1901 óta vizsgálták a legalább 27 Celsius-fokos középhőmérsékletű napok gyakoriságát és területi eloszlását. Az elemzés rávilágított, hogy az időszak első évtizedeiben, valamint az 1970-es években előfordultak olyan évek, amikor egyáltalán nem regisztráltak ilyen magas középhőmérsékletű napot az országban. A lineáris trend alapján az elmúlt 125 évben bekövetkezett 3,3 napos növekedés egyértelműen jelzi a felmelegedési folyamatot.
A kutatók a hőhullámokat is definiálták és vizsgálták, melyek során a napi középhőmérséklet legalább három egymást követő napon elérte a 27 Celsius-fokot. Két hőhullámos időszakot akkor tekintettek különállónak, ha közöttük jelentős lehűlés történt, azaz a napi középhőmérséklet 21 fok alá esett, vagy legalább három napig 25 fok alatt maradt.
A magas középhőmérsékletű napok területi eloszlása jelentős eltéréseket mutat az országon belül. Az 1991 és 2020 közötti adatok alapján a délkeleti országrész, így a Kiskunság, a Nagykunság és a Körös-Maros-köze területein átlagosan 4-6 ilyen nap fordult elő évente. Ezzel szemben az Északi-középhegységben és a nyugati országrészben csupán 1-2 napon adódott ilyen magas középhőmérséklet, míg a Kisalföldön és az Észak-Alföldön 2-4 nap volt a jellemző.
Budapesten is kiemelten vizsgálták a hőhullámos időszakokat, melyek közül 11-et azonosítottak. Érdekesség, hogy ezek közül mindössze kettő alakult ki az 1990-es években (1950-ben és 1994-ben), a többi kilencet már az ezredforduló után tapasztalták. Ez a tendencia is alátámasztja a melegebb időszakok gyakoribbá válását a fővárosban.
A fővárosi adatok szerint a leghosszabb hőségperiódus 2024 nyarára tehető, amikor 13 napig tartott a tartósan magas középhőmérséklet, melynek során a legmagasabb napi átlag 31,4 Celsius-fok volt. Ettől mindössze egy nappal maradt el az idei, 12 napos forró időszak, melynek legmagasabb napi középhőmérséklete elérte a 34 Celsius-fokot. Ezek az adatok rávilágítanak a hőségperiódusok intenzitásának és hosszának növekedésére.
A tanulmány kiemeli, hogy a hosszú ideig tartó, magas napi középhőmérsékletű időszakok gyakran az éjszakai felfrissülés hiányával járnak. Ez komoly hőstresszt jelent nemcsak az emberi szervezet számára, hanem a természetes ökoszisztémákra is jelentős terhet ró. Az épített környezet is megérzi a magas hőmérsékletek hatását, míg a hőhullámokkal együtt járó aszály komoly kihívás elé állítja a mezőgazdaságot és a vízgazdálkodást, hosszú távú fenntarthatósági kérdéseket vetve fel.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása