Európa légkörében egyre nagyobb mennyiségű szaharai eredetű ásványi por található, ami újfajta környezeti és egészségügyi kihívást jelent a kontinens számára. Egy mesterséges intelligenciára támaszkodó, 2012 és 2021 közötti időszakot vizsgáló tanulmány rávilágított a jelenség gyorsuló ütemére, különösen Dél-Európában.
A kutatási eredmények egyértelműen igazolják, hogy az észak-afrikai Szaharából származó por egyre nagyobb mértékben jut át a Földközi-tengeren Európa déli régióiba, mint például Spanyolországba, Portugáliába, Olaszországba, a Balkán-félszigetre és Görögországba. Bár a finomrészecske-szennyezés mértéke a belső égésű motorok és a nehézipar visszaszorításával csökkenő tendenciát mutatott, a sivatagi por beáramlása ellensúlyozza ezt a pozitív folyamatot.
A légköri áramlatok révén a szaharai aeroszolok már Észak-Európáig is eljutnak, és bár ott a koncentráció még alacsonyabb, a tanulmány aggasztó dinamikára hívja fel a figyelmet. Az északi területekre jutó sivatagi por mennyisége ugyanis a déli régiókkal azonos ütemben növekszik, ami a jövőben komoly kihívásokat jelenthet ezeknek a térségeknek is. A jelenség időnként látványos formában is megmutatkozik, például 2017-ben, amikor az Ophelia exhurrikán hatalmas mennyiségű port sodort a Brit-szigetek fölé, szépia árnyalatúvá festve az eget.
A megnövekedett porbeáramlás hátterében több, egymással összefüggő tényező áll. A kutatók szerint a természetes éghajlati ingadozások mellett az emberi tevékenység okozta klímaváltozás is hozzájárul ahhoz, hogy egyes régiók szárazabbá válnak, miközben a megváltozó légköri viszonyok kedveznek a por nagy távolságokra történő szállításának. A Szahara peremvidékének elsivatagosodása és a sivatag hosszú távú terjeszkedése szintén növelheti a légkörbe kerülő ásványi por mennyiségét.
Kaspar Dällenbach, a svájci Paul Scherrer Intézet projektvezetője szerint a tudományos konszenzus azt mutatja, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása és az azzal járó felmelegedés hozzájárul a sivatagi por térnyeréséhez, mivel az aszályosabb körülmények a sivatagok kiterjedéséhez vezetnek. Emellett a Földközi-tenger térségében a megváltozott légköri áramlási mintázatok egyre erősebb szeleket generálnak. Petros Vasilakos, a tanulmány vezető szerzője kiemelte, hogy bár a port szállító viharok száma nem nőtt, intenzitásuk jelentősen fokozódott a vizsgált évtizedben, így egységnyi idő alatt nagyobb tömegű ásványi port mozgatnak meg.
A légkörbe kerülő hatalmas porfelhők kapcsán a legfontosabb kérdés a közegészségügyi kockázat. A sivatagi porrészecskék egyedi kémiai ujjlenyomattal rendelkeznek, gazdagok alumíniumban, ami megkülönbözteti őket a városi építkezésekből származó kalciumtartalmú portól, vagy a közlekedésből eredő, szenet és fémeket tartalmazó aeroszoloktól. Ez a kémiai összetétel lehetővé teszi a porforrás pontos azonosítását.
A belélegzett finom ásványipor-részecskék mélyen behatolhatnak a tüdőszövetbe, ahol gyulladásos folyamatokat, oxidatív stresszt és sejtkárosodást okozhatnak. Ez a folyamatos terhelés hosszú távon növelheti a kardiovaszkuláris események, mint például a szívroham, valamint a krónikus légzőszervi megbetegedések és az asztmás tünetek súlyosbodásának kockázatát. Az egészségügyi hatások teljes spektrumának feltérképezéséhez azonban még kiterjedt, hosszú távú vizsgálatokra van szükség.
A kutatók bizakodóak abban, hogy a most alkalmazott, gépi tanulásra épülő prediktív modellek a jövőben lehetővé teszik a légszennyezettség valós idejű, rendkívül pontos nyomon követését. Míg a hagyományos meteorológiai modellek gyakran pontatlanul becsülik meg a talajközeli porkoncentrációt, a mesterséges intelligencia több mint száz mérőállomás adataiból tanulva képes megbízható, egész Európára kiterjedő porszennyezettségi térképet generálni.
Ez a technológia kulcsfontosságú lehet a jövőbeni megelőző intézkedések és a közegészségügyi stratégiák kidolgozásában, segítve az érintett régiókat a növekvő szaharai por okozta kihívások kezelésében. A folyamatos kutatás és a fejlett technológiai eszközök alkalmazása elengedhetetlen a jelenség teljes megértéséhez és a lehetséges kockázatok minimalizálásához.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása