A SpaceX Falcon 9 hordozórakéta egyik levált, második fokozata a szakértők feltételezése szerint becsapódott a Hold felszínébe. Az űreszköz több mint másfél éven keresztül sodródott ellenőrizetlenül a világűrben, mielőtt elérte égi kísérőnk felszínét.
A mintegy négytonnás, körülbelül 14 méter hosszú rakétafokozat eredetileg 2025 januárjában indult útjára, amikor a Firefly Aerospace Blue Ghost holdszondáját juttatta el a világűrbe. A küldetés befejezését követően azonban nem sikerült visszairányítani, sem biztonságosan eltávolítani a Hold körüli térségből, így irányíthatatlan űrszemétté vált.
A számítások szerint a rakétafokozat óránként közel 8700 kilométeres sebességgel érte el a Hold nyugati peremét, az Einstein-kráter közelében. Az ütközés várhatóan egy több tíz méter átmérőjű krátert vájt a holdfelszínbe, miközben hatalmas mennyiségű por- és kőtörmelék-felhőt lövellt az űrbe.
Bár az esemény jelentős energiával járt, maga a becsapódás pillanatában keletkező felvillanás valószínűleg túl rövid és halvány volt ahhoz, hogy szabad szemmel észlelhető legyen a Földről. A kidobódó holdpor felhője azonban nagy teljesítményű távcsövekkel akár percekig is megfigyelhető lehetett, amennyiben a megfigyelési körülmények kedvezőek voltak.
A becsapódás közvetlen megerősítése egyelőre várat magára, mivel a feltételezett helyszín a Hold peremének közelében található, ami kedvezőtlen megfigyelési körülményeket teremt. A csillagászok és kutatók jelenleg a földi obszervatóriumok, valamint a Hold körül keringő űrszondák által készített felvételeket elemzik. Céljuk az újonnan keletkezett kráter azonosítása, valamint a becsapódás előtti és utáni képek összehasonlítása, hogy bizonyítékot találjanak az eseményre.
A NASA álláspontja szerint az eset semmilyen veszélyt nem jelent a Földre. Ehelyett egy ritka tudományos lehetőséget kínál a kutatóknak. Az ilyen mesterséges eredetű becsapódások segítségével pontosabban vizsgálható a holdfelszín viselkedése, a porfelhők terjedése, és finomíthatóak az űrszemét nyomon követésére szolgáló módszerek.
Az eset egyúttal rávilágít arra a tényre is, hogy a Hold körüli térségben egyre több ember alkotta objektum kering. Ezért a jövőbeli holdmissziók tervezése és végrehajtása során egyre nagyobb jelentőséggel bír az űrforgalom kezelése és az elhagyott rakétafokozatok biztonságos eltávolítása vagy irányítása. Az űrszemét problémája nem csupán a Föld körüli pályán, hanem a Hold környezetében is egyre sürgetőbb kérdéssé válik, amely hosszú távú megoldásokat igényel az űrtevékenység fenntarthatósága érdekében.
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása