A Duna budapesti vízállása az elmúlt hetekben történelmi mélypontra süllyedt, melynek következtében egyedülálló történelmi emlékek bukkantak elő a folyómederből. A második világháborúban felrobbantott Ferenc József híd, a mai Szabadság híd elődjének roncsai váltak ismét láthatóvá a mélyen fekvő vízszint miatt.
Egy héttel ezelőtt a Duna budapesti vízállása már megdöntötte az addigi mélypontot, ekkor az Országos Vízügyi Igazgatóság 30 centimétert mért. A helyzet azóta sem javult, sőt, augusztus 5-én reggel 7 órakor már 20 centiméteres értéket mutatott a vízmérce, ami újabb rekordot jelent.
Ez a rendkívül alacsony vízállás teszi lehetővé, hogy a Szabadság hídon átsétálók lepillantva megpillanthassák a folyóban a Ferenc József híd maradványait. Bár a roncsok nagy részét a szovjetek a háború végén eltakarították, néhány darabja a jelenlegi híd vonalában a mederben maradt.
Nem ez az első alkalom, hogy a régi híd darabjai láthatóvá válnak; 2018-ban is alacsony volt a Duna vízszintje, akkor 32 centimétert mértek, és már akkor is előtűntek a Ferenc József híd részei a vízből.
A Ferenc József híd Budapest harmadik dunai átkelője volt, melyet 1896-ban, a Millenniumi Világkiállítás részeként adtak át. Az Art Nouveau stílusú szerkezetet turulmadarak és magyar címerek díszítették, nevét Ferenc József császárról kapta, aki személyesen avatta fel, és az utolsó ezüst szeget is ő verte be.
A hidat 1945 januárjában, 49 évvel az építése után robbantották fel. A közhiedelem szerint a visszavonuló német csapatok pusztították el, azonban Ungváry Krisztián történész szerint ez nem teljesen bizonyos; a háború utáni magyar és szovjet propaganda narratívája lehetett ez, mivel a szovjet katonai vezetésnek is érdeke fűződött a budapesti hidak felrobbantásához, sőt, maga Sztálin adott parancsot erre.
A 9. SS Hegyi Hadtest 1945. január 16-án 22:15-kor táviratban jelentette, hogy a Ferenc József hidat bombatámadás pusztította el. Korábbi támadások már megrongálták a pályáját, de az átkelés még lehetséges volt. A hidat végül egy szovjet aknavető gránát – nem légi bomba – robbantotta fel, amely a német csapatok által korábban elhelyezett robbanótöltetet aktiválta. A folyó elnyelte szinte az egész középső nyílást, a hídfők is megsérültek.
A Ferenc József híd maradványainak láthatósága nem csupán egy történelmi emlék, hanem a folyó és a város múltjának egy ritka, kézzelfogható darabja. A háború még javában zajlott, amikor a szovjetek megkezdték a használhatatlan roncsok eltávolítását, és pontonhidat építettek a romokra, melyet azonban 1945 januárjában a jégzajlás elpusztított.
A mai Szabadság híd építésekor felhasználták az előző híd megmaradt, még használható szerkezeti elemeit. Ez lett az első híd, amelyet a második világháború után újjáépítettek a Dunán; a munkálatok 1946 nyarán kezdődtek, és még abban az évben, augusztus 20-án átadták a forgalomnak.
Az alacsony vízállás más rejtett kincseket is felszínre hoz, mint például az Ínség-szikla, amely a Szabadság híd közelében található, és csak extrém alacsony vízszintnél válik láthatóvá. A Gellért-hegy Duna felőli oldala is emberi beavatkozás eredménye; korábban a folyó egészen a sziklák lábáig ért, erodálva az instabil hegyoldalt, ami gyakori földcsuszamlásokat okozott, és hatalmas szikladarabokat szórt szét a mederben.
Az Ínség-szikla csak egy a sok ilyen szikla közül; egy másik, körülbelül 60 méter hosszú sziklagerinc a Szabadság hídtól délnyugatra jelentősen befolyásolja a folyó áramlását, gyakran hatalmas örvényeket hozva létre. A Ferenc József híd maradványai így nem csak a háború emlékei, hanem a Duna geológiai és hidrológiai sajátosságaira is rávilágítanak.
A Ferenc József híd roncsait szonárral is vizsgálták, és a felvételek egyértelműen mutatják a törmelékhalom elhelyezkedését a Szabadság hídhoz képest. A roncsok jelentős részét mára üledékréteg borítja, de egy kisebb rész még mindig kiemelkedik a folyó iszapjából, különleges fotózási lehetőséget kínálva az arra járóknak.
A Ferenc József híd maradványai valószínűleg hamarosan felkerülnek az aszályt jelző nevezetességek listájára, az Ínség-szikla mellé. Ez a jelenség rávilágít a vízhiány egyre súlyosbodó problémájára, és emlékeztet minket a természeti környezet változásaira.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása