Horvátország egész területére vörös fokozatú hőségriasztást rendeltek el szerdára és csütörtökre, mivel az előrejelzések szerint rendkívül magas hőmérséklet várható. Szerdán helyenként elérheti a 39 Celsius-fokot a levegő hőmérséklete, míg csütörtökön akár 42 fokot is mérhetnek az országban. Ez a rendkívüli hőség komoly kihívások elé állítja az infrastruktúrát és a lakosságot egyaránt. Az enyhülés csak péntektől várható, amikor eső és zivatarok érhetik el az országot, azonban a szakemberek szerint a várható csapadékmennyiség valószínűleg nem lesz elegendő a kialakult súlyos helyzet érdemi javításához.
A tartós szárazság és a hőség következtében több folyó is a kiszáradás szélére került. A Pozsega térségében található Orljava, valamint a Varasd közelében húzódó Plitvica folyók vízszintje annyira lecsökkent, hogy néhány napon belül teljesen kiszáradhatnak. Ez a jelenség nemcsak ökológiai szempontból aggasztó, hanem a helyi vízellátás és mezőgazdaság számára is komoly problémákat vet fel. A folyók kiszáradása a helyi élővilágra is pusztító hatással lehet, veszélyeztetve a vízi ökoszisztémák stabilitását.
A nagyobb folyók, mint a Duna és a Dráva vízállása is kritikus szintre csökkent Horvátországban, újabb negatív rekordokat döntve. Kiskőszegnél (Batina) a Duna vízszintje húsz centiméterrel maradt el az 1909-ben mért eddigi mélyponttól, ami több mint egy évszázados rekordot jelent. Eszéknél a Dráva vízállása szintén húsz centiméterrel süllyedt a korábbi rekord alá, annak ellenére, hogy ezen a szakaszon csaknem kétszáz éve végeznek folyamatos méréseket. Az ilyen mértékű vízszintcsökkenés történelmi léptékűnek számít, és rávilágít a régiót sújtó aszály súlyosságára.
Az alacsony vízállás közvetlen és jelentős hatással van a kereskedelmi és személyszállításra. Eszék térségében a Dráván gyakorlatilag ellehetetlenült a kereskedelmi hajózás, ami komoly gazdasági károkat okoz a régióban. A Dunán a szállítható árumennyiség is jelentősen csökkent, ami lassítja az áruszállítást és növeli a logisztikai költségeket. Emellett több helyen leállították a kompközlekedést, ami megnehezíti a helyi lakosok és a turisták közlekedését. A halastavak vízellátása is veszélybe került, ami a halgazdálkodásban dolgozók megélhetését fenyegeti, és az élelmiszerellátásra is kihatással lehet.
A legnagyobb aggodalmak Dalmáciában merültek fel, különösen a turistaszezonban, amikor a vízfogyasztás jelentősen megnő. Zára, Biograd és Benkovac környékén már tapasztalható a hálózati nyomás csökkenése, ami a magasabban fekvő településrészeken fennakadásokat okozhat a vízellátásban. A turizmusra épülő régió számára ez különösen érzékeny probléma, mivel a megbízható vízellátás alapvető fontosságú a vendégek és a helyi lakosság számára egyaránt.
A rendkívüli hőség az energiatermelésre is kihatással van. A szlovén-horvát tulajdonú krškói atomerőmű kénytelen volt 20 százalékkal mérsékelni termelését, mivel a Száva folyó vízhőmérséklete túl magasra emelkedett. Az atomerőművek hűtéséhez nagy mennyiségű vízre van szükség, és a túl meleg víz csökkenti a hűtési hatékonyságot, valamint környezetvédelmi előírások is korlátozzák a folyóba visszaengedhető víz hőmérsékletét. A horvát kormány azonban közölte, hogy az ország villamosenergia-ellátása nincs veszélyben, és a helyzet kezelése folyamatosan zajlik.
A hőség a vasúti közlekedést is érinti. A horvát vasúttársaság fokozta a pályák ellenőrzését, mivel a sínek hőmérséklete helyenként meghaladhatja a 60 Celsius-fokot. Az ilyen extrém hőmérséklet deformációkat okozhat a sínekben, ami komoly közlekedésbiztonsági kockázatokat rejt magában, és akár sebességkorlátozásokhoz vagy ideiglenes leállásokhoz is vezethet a balesetek elkerülése érdekében.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása