A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) elnöksége július 1-jén hatályon kívül helyezte az előző NB I-es idény előtt bevezetett, jelentős vitákat kiváltó hazai szabályt. Ezzel egyidejűleg döntés született az intézkedés új verziójáról, amely továbbra is ajánlásként funkcionál a jelentős anyagi támogatások elnyeréséhez. A szövetség ezúttal nem hozta nyilvánosságra a pontos szöveget, hanem belső iránymutatásként kezeli, hasonlóan a korábbi szabályváltozatokhoz.
A 2026–2027-es NB I-es idény rajtja előtt már különböző értelmezések keringtek arról, mit is vár el pontosan az MLSZ az élvonalbeli kluboktól. A szövetség honlapján megjelent idényfelvezető cikk kivonatosan tájékoztatott az ajánlás lényegéről. Eszerint a célszámok megegyeznek a tavalyiakkal, de az elszámolási rendszer rugalmasabbá vált.
Az új ajánlás értelmében átlagosan öt hazai és egy U21-es játékosnak kell a pályán lennie a mérkőzéseken. Az átlag eléréséhez minden találkozón legalább négy hazai játékosnak kilencven percet, és egy U21-esnek legalább negyvenöt percet kell pályán töltenie. Fontos megkötés, hogy egy mérkőzésen legfeljebb hat hazai játékos és maximum száznyolcvan fiatal játékperc vehető figyelembe az elszámolásnál.
A hazai és fiatal játékpercek ösztönzésére az NB I-ben a központi bevétel negyvenöt százaléka, mintegy 394 millió forint klubonként, függ a szabályok betartásától. Hazai játékosnak az számít, aki magyar állampolgársággal rendelkezik. Azonban, ha a játékos a FIFA szabályzata szerint nem játszhat a magyar válogatottban, akkor játékpercei beszámításra kerülnek, de pénzdíjazás nem jár értük. A fiatal játékpercek a 2006. január 1-je után született labdarúgók esetében ketyegnek.
Jelentős változás, hogy a nemzetközi kupamérkőzéseken teljesített hazai és fiatal játékperceket is be lehet számítani az NB I-es teljesítésbe. Az MLSZ dokumentumtára szerint összesen mintegy 10,5 milliárd forintot osztanak szét az élvonalbeli csapatok között, ami együttesenként 875 millió forintot jelent. A kluboktól kapott információk szerint a rendszer egy fontos kiegészítést is tartalmaz a trükközés elkerülése érdekében.
A minimum hazai és fiatal labdarúgók játékperceit akkor is teljesíteni kell, ha egy csapat már elérte az elvárt átlagot az OTP Bank Liga- és/vagy UEFA-klubtorna-mérkőzéseken. Ez azt jelenti, hogy a négy magyar és egy félidőnyi U-játékos szerepeltetése alól nincs kivétel, és egyetlen elnézett csere akár az utolsó fordulóban is meghiúsíthatja a támogatás elnyerését.
Az MLSZ korábban a fiatalszabályokat is belső iránymutatásként kezelte, mielőtt a tavalyi szezonban nyilvános, ám rigorózusnak ítélt intézkedést vezetett volna be. A szövetség most visszatért a kevésbé transzparens, de rugalmasabbnak ígért gyakorlathoz. A nemzetközi kupában pályán töltött percek elszámolásának súlyozásáról az MLSZ nem adott tájékoztatást, ami kérdéseket vet fel, hiszen az előző idényben a Sportintézet produktivitási számainál eltérő szorzókat alkalmaztak.
Felmerült a gyanú, hogy az új elgondolás mögött Szalai Ádám, a válogatott korábbi csapatkapitányának hatása állhat. Szalai jelenleg az NSMI Módszertani Központjának igazgatóhelyettese, és az MLSZ tavaszi közgyűlése óta a szövetség utánpótlás-nevelésért felelős alelnöke is. Az ő szerepe a fiatalszabályok alakításában potenciálisan jelentős lehet.
Az új szabályozás célja a hazai és fiatal játékosok szerepeltetésének ösztönzése, ami hosszú távon a magyar labdarúgás fejlődését szolgálhatja. A kluboknak stratégiailag kell megtervezniük keretüket és mérkőzésnapi összeállításukat, hogy maximalizálják a pénzügyi támogatást, miközben versenyképesek maradnak. Az első két forduló adatai alapján már látható, hogyan reagálnak a csapatok az új elvárásokra.
A címvédő ETO FC Győr kiemelkedően teljesítette az MLSZ ajánlásait. Az utánpótlására fordított milliárdos állami támogatás láthatóan megtérült. Az első fordulóban 122, a másodikban 385 percet töltöttek fiatalok a pályán, ami messze meghaladja a maximálisan elszámolható 180 percet is. A győriek átlagéletkora alig haladta meg a 21 évet, és a magyar válogatott szempontjából is figyelembe vehető játékosok száma is megfelelő volt. Claudiu Bumba esete rávilágít, hogy a több mint öt éve Magyarországon játszó, román válogatott középpályás, aki csak barátságos meccsen szerepelt hazája színeiben, megfelel az UEFA előírásainak, így játékpercei pénzdíjazás szempontjából is érvényesek.
Az MTK Budapest, a hazai akadémiai rendszer úttörője, szintén négy ponttal rajtolt, de kevesebb fiatal játékpercet gyűjtött. Összesen 112 percet hoztak össze, ami alig haladta meg a kötelező negyvenöt percet egy mérkőzésen. László Krisztián, a tizenkilenc éves tehetség, az élvonalbeli debütálásával ötvenhat percet kapott az első fordulóban. A Kisvárda Osztrovka Maxim bevetésével teljesítette a fiatalokra vonatkozó kitételt, majd a második fordulóban már száznyolcvan percet hozott össze Supka Attila együttese. Náluk is megvolt a legalább négy, a magyar válogatott szempontjából releváns labdarúgó.
Az Újpest az előző idényben nem élt az MLSZ központi támogatásával, mivel nem rendelkezik kiemelt állami akadémiával. A 2026–2027-es szezonnak azonban már azzal a céllal vágott neki Szélesi Zoltán irányításával, hogy megfeleljen az elvárásoknak. Az első két forduló alapján ez sikerült: Nyíregyházán öt magyar játékos, köztük Fenyő Noah (90 perc) volt a pályán. A Debrecen elleni sikerből Ujváry Ferenc és Sarkadi Kristóf (mindketten 2006 után születtek) vette ki részét kezdőként, bőven túlszárnyalva a száznyolcvan perces határt.
Az új szabályozás rugalmassága ellenére a kluboknak folyamatosan figyelniük kell a játékperceket, hiszen a minimumok teljesítése a szezon végéig kulcsfontosságú. Egyetlen figyelmetlen csere is komoly anyagi veszteséget okozhat. Az MLSZ részéről a nemzetközi kupapercek súlyozásával kapcsolatos tisztázás hiánya további bizonytalanságot jelent. A szabályozás hosszú távú hatása a magyar labdarúgás utánpótlás-nevelésére és a klubok pénzügyi stabilitására még megfigyelésre vár.
A csapatoknak továbbra is stratégiai döntéseket kell hozniuk a keretösszeállítás és a játékosok szerepeltetése terén. A szabályok betartása nem csupán a pénzügyi előnyök miatt fontos, hanem hozzájárulhat a fiatal magyar tehetségek fejlődéséhez és beépítéséhez az élvonalba. Az első fordulók tapasztalatai azt mutatják, hogy a klubok komolyan veszik az új iránymutatást és igyekeznek megfelelni annak.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása