A 21. századi politikai dinamikát gyakran úgy írják le, mint a globális kapitalizmus és a liberális demokrácia elleni autokratikus, etnonacionalista reakciók sorozatát. Harold James, a Princeton Egyetem professzora azonban rámutat, hogy a politikai lázadás jelensége ennél jóval összetettebb.
A gyors technológiai és gazdasági változások korában az emberek természetes módon fordulnak a múlt felé, a nosztalgia érzése pedig nem kizárólag az etnonacionalista mozgalmakat inspirálhatja, hanem azokat is, akik az autokratikus rendszerekkel szemben keresnek alternatívát és kapaszkodót.
Ez a megközelítés segíthet megérteni például Donald Trump amerikai elnök azon ígéretét, amellyel másodszor is hatalomra jutott az Egyesült Államokban, miszerint visszaállítja Amerika nagyságát. Sokan próbálják feloldani azt az ellentmondást, hogy egy globalizációellenesnek tartott elnök folyamatosan nemzetközi „üzleteket” köt. James professzor elemzése szerint a Közép- és Kelet-Európa térsége kulcsfontosságú lehet e kérdés újragondolásában.
A 20. század végének egyik legjelentősebb politikai földrengését éppen ez a térség idézte elő 1989 és 1991 között, amikor az emberek a liberalizmus és a demokrácia nemzeti eszmékkel ötvözött víziója mögé sorakoztak fel, elutasítva a szovjet korszak kommunista internacionalizmusát. Ma ugyanez a régió egy újfajta nacionalizmus központjává válik, amely egyszerre lép fel az autokrácia és a külső befolyás ellen.
Ennek az új politikai átrendeződésnek két legszembetűnőbb jele Orbán Viktor súlyos veresége Magyar Péterrel szemben az áprilisi magyarországi választáson, valamint Albánia ellenállása a Trump család egy bizonyos tervével. Ezek az események egyértelműen jelzik a politikai lázadás új mintázatát.
Fontos megjegyezni, hogy Harold James cikke a Portfolio.hu „On the other hand” vélemény rovatában jelent meg, és a szerző saját álláspontját tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik meg a Portfolio szerkesztőségének véleményével.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása