A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. nemrégiben frissítette klímaportálját, amely átlátható és hozzáférhető módon mutatja be az éghajlatkutatási eredményeket. Az egyre súlyosabb aszályok, hőhullámok és villámárvizek miatt a meteorológiai szolgálat célja, hogy segítsen felkészülni a klímaváltozás hatásaira. Szépszó Gabriellával, a HungaroMet Klimatológiai és Kutatás-fejlesztési Igazgatóságának vezetőjével beszélgettünk a legfontosabb kérdésekről, különös tekintettel a július végén frissített Klimadat adatbázisra.
A Klimadat webes alkalmazás már 2022 óta elérhető a nagyközönség számára, ahol hőmérsékletre és csapadékra vonatkozó éghajlati indikátorok tekinthetők meg és tölthetők le. Az adatbázis az 1971-től 2100-ig terjedő időszakot fedi le, a múltra és jelenre vonatkozóan méréseken alapuló információkkal, míg a jövőbeni változásokba klímamodellek eredményei nyújtanak betekintést. Az országos adatok 10 kilométeres, a városi adatok pedig 1 kilométeres rácsfelbontással érhetők el.
Az alkalmazás 2022-es indulásakor még csak Budapestre vonatkozó városi adatok szerepeltek benne, ám a legutóbbi frissítés során Szegeddel bővült a kínálat. A következő lépés a 90 ezer lakosságszám feletti városok vizsgálata, melyekre folyamatosan készítik a kísérleteket. A cél, hogy az adatbázist folyamatosan frissítsék az újabb eredményekkel.
Budapest és Szeged kiválasztása nem véletlen. Budapesten intenzíven megfigyelhető a hősziget-jelenség, ahol a belváros hőmérsékleti és áramlási viszonyok szempontjából is elkülönül a környezetétől. Szegeden a városklíma-kutatásoknak nagy múltja van, a Szegedi Tudományegyetem munkatársainak publikációi számos információt szolgáltatnak a város klimatológiai jellemzőiről.
A két város klímája között eltérések is mutatkoznak; Budapesten a Duna és a domborzat, valamint a burkolt felületek alakítják a klímát, míg Szegeden a Fehér-tó hűtő- vagy éjszakai melegítő hatása jelentős. A Klimadat frissítése során az 1971–2100 közötti időszak lefedettségét is sűrítették: a korábbi 10 évenkénti 30 éves átlagokat 5 évesre módosították. Ezenkívül egységessé vált a városi és országos információk alapja, és felhasználói kérésre új indikátorokkal, például az elsőfokú hőhullámos napok és a forró napok számával bővült a lista.
Az alkalmazásban elérhető indikátorok, mint a hőhullámok, trópusi éjszakák, nagy csapadékok száma vagy a száraz időszakok hossza, nemcsak a meteorológusok, hanem más szakemberek, például a vízügy vagy a mérnöki szakterület számára is hasznosak. Ezek az adatok segítenek a hatásvizsgálatokban, de az egyszerű érdeklődők számára is tájékoztatást nyújtanak. Jelenleg az indikátorok a hőmérsékletre és csapadékra korlátozódnak, de tervezik a kör bővítését.
Különösen fontos a napon belüli csapadék alakulásának vizsgálata, mivel a rövid idő alatt nagy mennyiséggel járó események jelentős károkat okozhatnak, és számuk várhatóan növekedni fog. A jövőben az aszállyal és a szélviszonyokkal foglalkozó indikátorok bevezetését is tervezik. Ez utóbbi különösen aktuális, tekintettel a hazai szélerőmű-projektekre. A felszín közeli mérések nem elegendőek a szélenergia-potenciál felméréséhez, a magasabb légrétegek viszonyait modellszimulációkkal kell feltérképezni. Szépszó Gabriella és munkatársai korábbi vizsgálatai szerint Magyarország magassági szélklimatológiája alkalmas megtérülő szélerőmű-befektetések telepítésére, mivel stabil, meghatározott erősségű szelek jellemzik a magasabb régiókat.
A Klimadatban számszerű információk találhatók az átlaghőmérséklet növekedéséről vagy a küszöbértékű napok számának emelkedéséről. Fontos azonban megérteni, hogy az éghajlati modellszimulációk nem a meteorológiai jellemzők tényleges, napról napra való időbeli fejlődését írják le, hanem annak egy lehetséges változatát. A szimulációkat a múltban indítják és egészen 2100-ig futtatják, feltételezett kibocsátási pályákkal számolva az emberi tevékenységre vonatkozóan.
Az eredmények nagy eltéréseket mutathatnak attól függően, hogy milyen antropogén pályát és közelítő módszereket vesznek alapul a modellek. Egy ilyen idősor jól jellemzi egy hosszabb időszak statisztikai viszonyait, de nem értelmezhető hosszú távú előrejelzésként. A HungaroMet célja, hogy ezen adatok segítségével a társadalom és a gazdaság felkészülhessen a klímaváltozás kihívásaira.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása