Az Etna, Szicília ikonikus vulkánja, július elején ismét aktívvá vált, jelentős mennyiségű vulkáni hamut juttatva a levegőbe. Ez a jelenség a cataniai nemzetközi repülőtér azonnali lezárását vonta maga után, súlyos fennakadásokat okozva a nyári turistaszezon kezdetén. Az utasoknak mintegy 200 kilométert kell utazniuk Palermóba, hogy onnan folytathassák útjukat.
Az Etna január óta tartó szunnyadása június 17-én ért véget, amikor a Voragine kráter kúpjának keleti oldalán kisebb robbanásos kitörések kezdődtek. Június végén izzó lávafolyam ereszkedett le a Valle del Bove völgyében, jelezve a vulkán ébredését. A július 5-i hajnali órákban a Voragine és az Északkeleti kráter közötti perem felhasadt, izzó lávacafatok csaptak fel, miközben 1,5 kilométer magasra gomolygott a vulkáni hamu.
Az erős dél-délkeleti szél a hamufelhőt Catania és Agrigento felé sodorta, ami miatt a légikikötők forgalmát le kellett állítani. A Voragine kráter aktivitása a nyári főszezonra esett, hasonlóan a két évvel ezelőtti eseményekhez, amikor 2024-ben július 4. és augusztus 15. között hat alkalommal volt lávaszökőkút-kitörés.
A vulkáni működés június 17-én kezdődött, de eleinte még nem keltett nagy figyelmet. Kisebb robbanások jellemezték a Voragine kúp felső részén nyílt mélyedést. Június 26-án egy hasadék nyílt a vulkáni kúp alatt, ahonnan vékony lávafolyam indult el 3000 méter tengerszint feletti magasságból, ami valószínűleg egy korábban megakadt magmatömeg felszínre jutása volt.
A friss magma felnyomulását a műszerek folyamatos vibráló jelként, úgynevezett földremegés-kilengésként regisztrálják. Júniusban ez a jel még normális volt, de a hónap utolsó napjaiban lassan növekedni kezdett, elérve a „vörös zónát”, ami egyértelműen jelezte a magma felfelé mozgását az Etna csúcsterülete alatt. Július 5-én hajnalban a kilengés hirtelen megugrott, ami a légi közlekedésre vonatkozó vörös riasztás kiadását eredményezte, és a modellszámítások pontosan jelezték, hogy a hamu Catania felé fog terjedni.
Az Etna csúcsterületén számos kráter található, amelyek közül az Északkeleti kráter a legrégebbi, 1911-ben keletkezett. Később alakult ki a Voragine (1945), a Bocca Nuova (1968), a Délkeleti kráter (1971), majd a 21. században az Új Délkeleti kráter. Az Új Délkeleti kráter 2020 óta rendkívül aktív volt, több mint 60 lávaszökőkút-kitöréssel, és egy időre az Etna legmagasabb pontjává vált, ezt a pozíciót 2024-ben ismét a Voragine vette át.
Az Etna alapvetően nem tartozik a legveszélyesebb vulkánok közé, ritkán okoz emberéleteket veszélyeztető károkat, kivéve a települések közelében nyíló hasadékos kitöréseket, mint például 1669-ben vagy 1991-93-ban. A csúcsi robbanásos kitörések fő veszélye a vulkáni hamu, amely beboríthatja a településeket, és ami még fontosabb, megakadályozhatja a légiközlekedést. A szélirány kulcsfontosságú tényező: ha dél-délkeleti vagy keleti, és erős robbanásos kitörés történik, a szigorú protokoll szerint le kell állítani a légi forgalmat.
A vulkáni hamu nem füst, hanem a magma apró, 2 milliméternél kisebb szemcsékre szakadt darabjai, főként kőzetüvegszilánkok és hirtelen lehűlt olvadékcseppek. Ezeket a vulkáni gázok több kilométer magasba juttathatják. A modern turbinás repülőgépek rendkívül érzékenyek a levegőben lévő hamura, mivel a turbinákba kerülő apró kőzetüveg szemcsék a magas hőmérsékleten ráolvadnak a hajtóműre, ami annak leállásához vezethet, ezzel repülőgép-zuhanás kockázatát idézve elő.
Egy 1982-es eset során egy British Airways járat az indonéziai Galunggung vulkán hamufelhőjébe került, és negyed óra alatt mintegy 7000 métert zuhant, mielőtt a hajtóművek egy részét újra tudták indítani. Az ilyen katasztrófák elkerülése érdekében ma már zéró tolerancia van érvényben: a vulkáni hamu jelenléte esetén azonnal leállítják a légi közlekedést.
A cataniai repülőtér még kedden délelőtt is zárva tartott, ami jelentős logisztikai kihívást jelent. A reptér viszonylag kicsi, és az utasokat a 200 kilométerre lévő Palermóba kell szállítani, ami túlterheli az ottani légikikötőt. A nyári turistaszezonban különösen nehéz egy ilyen leállás kezelése, mivel a megnövekedett forgalom fokozott terhelést jelent a rendszerekre.
A szakértők szerint jó esély van arra, hogy hasonló események ismétlődnek majd júliusban és augusztusban is. Az Etna működése természetes folyamat, és az embereknek kell alkalmazkodniuk hozzá. A vulkán a helyén van és végzi a dolgát, a kulcs az ilyen helyzetek hatékony kezelésében rejlik.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása