Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter bejelentése szerint jelentős mérföldkőhöz érkezik a magyar egészségügy: szeptembertől nyilvánosan is hozzáférhetővé válnak az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések intézményi adatai.
A döntés célja a betegbiztonság fokozása és az átláthatóság megteremtése, melyet egy Facebook-bejegyzésben ismertetett a miniszter.
A tervezet szerint az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekre vonatkozó intézményi adatok nyilvános közzététele két ütemben valósul meg. Az első szakaszban, 2026. szeptember 1-jéig, az európai pont-prevalencia vizsgálat hazai intézményi adatai, az egészségügyi ellátással összefüggő járványok, valamint a Clostridioides difficile (C. difficile) okozta fertőzések adatai válnak nyilvánossá.
A második ütemben, 2026. november 30-ig, a multirezisztens kórokozók (MRK) által okozott fertőzések és a véráramfertőzések intézményi mutatóit is közzéteszik. Az adatok az NNGYK honlapján, egy interaktív felületen lesznek elérhetők, ahol az intézmények adatai más hasonló intézményekhez viszonyítva jelennek meg.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a döntés hátterében az a felismerés áll, miszerint az átláthatóság alapvető eszköz a kórházi fertőzések elleni küzdelemben. A cél nem az intézmények megbélyegzése vagy rangsorolása, hanem a szakmai fejlődés elősegítése.
Példaként említette az Egyesült Királyságot, ahol a kétezres évek elején a brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) adatalapú stratégiával és szigorú ellenőrzésekkel 75 százalékkal csökkentette az MRSA okozta véráramfertőzések számát 2011-re. Ez bizonyította a következetes, adatokra épülő megközelítés sikerét.
Az átláthatóság önmagában azonban nem elegendő; az adatokat elemezni kell, a tapasztalatokat vissza kell csatolni, és ezek alapján helyi, intézményi és országos szinten is változtatásokat kell bevezetni.
A nyilvánosságra hozott adatok részletes képet adnak majd a fertőzési helyzetről. A pont-prevalencia vizsgálat például megmutatja, hogy egy adott időpontban a fekvőbetegek hány százalékát érinti egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés, bontva fertőzéstípus, ellátási környezet és kockázati tényezők szerint.
Fontos elem a mikrobiológiailag igazolt fertőzések aránya is, mivel a magasabb mintavételi gyakoriság több kimutatott fertőzést eredményezhet, ami nem feltétlenül rosszabb ellátást, hanem jobb felismerési gyakorlatot jelez. Az egészségügyi ellátással összefüggő járványokról is részletes adatok válnak elérhetővé, megkülönböztetve a specifikus és nem specifikus eseteket.
A C. difficile és a multirezisztens kórokozók okozta fertőzések, valamint a véráramfertőzések incidenciáját is közzéteszik, segítve a célzott megelőző intézkedéseket. A rendszer emellett háttérmutatókat is bemutat, mint például a kézfertőtlenítőszer-felhasználás, az egyágyas kórtermek aránya vagy az egészségügyi dolgozók átoltottsága, amelyek segítik az adatok pontos értelmezését.
A tervezett rendszer előnyei közé tartozik a betegbiztonság erősítése, mivel láthatóbbá teszi a kórházi fertőzésekkel kapcsolatos problémákat. Az intézmények számára ösztönzést jelent az infekciókontroll, a kézhigiénés szabályok betartása és a mikrobiológiai diagnosztika fejlesztésére.
A nyilvános, interaktív felület lehetővé teszi az év és intézmény szerinti keresést, az eredmények pedig azonos típusú intézmények adataihoz viszonyítva jelennek meg, segítve a benchmarkingot és a bevált gyakorlatok azonosítását. Ez a megközelítés hozzájárul a rendszerszintű problémák pontosabb feltárásához és a valódi szakmai fejlődés előmozdításához a magyar egészségügyben.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása