Románia energiaellátása ismét kihívásokkal néz szembe, miután a Duna rendkívül alacsony vízállása miatt július 28-án leállt a csernavodai atomerőmű 1-es blokkja. Az erőmű az ország energiafogyasztásának jelentős részét, mintegy 20 százalékát biztosítja, így a leállás azonnal érezhető hatással van a nemzeti energiahálózatra. Az eset rávilágít az ország növekvő energiafüggőségére és a klímaváltozás okozta kihívásokra.
Az 1-es reaktor leállására a hűtővíz hiánya miatt került sor, mivel a Duna vízhozama Baziaşnál elérte a valaha mért legalacsonyabb, 1400 m³/s szintet. A román haditengerészet sürgősségi beavatkozásokat hajtott végre az Ostrovi-ágban, hogy növelje a vízhozamot az erőmű felé. Ezek az intézkedések magukban foglalták egy Duna-parti szikla felrobbantását, mederkotrást és kővel megrakott uszályok elsüllyesztését.
Kezdetben a Nuclearelectrica, az atomerőmű üzemeltetője, a 2-es reaktor másnapi leállítását is bejelentette, azonban később visszavonta ezt a döntést. A hivatalos indoklás szerint az éjszakai ellenőrzések során megállapították, hogy a reaktor biztonságosan üzemeltethető, a szükséges paraméterek stabilak voltak. Az Intelligens Energia Egyesület elnöke, Dumitru Chisăliță szerint a döntés hátterében a kánikula miatti magas fogyasztás és a korlátozott importlehetőségek álltak, melyek miatt a 2-es reaktor üzemeltetésének folytatása tűnt a kevésbé kockázatos választásnak.
A sürgősségi beavatkozások eredményeként kedd reggelre két centimétert emelkedett a Duna vízszintje az erőműnél, ami várhatóan két nappal meghosszabbíthatja a 2-es reaktor működését. Ez az ideiglenes siker azonban nem oldja meg a hosszú távú problémákat, csupán időt nyer a hatóságoknak a további intézkedésekre.
A csernavodai atomerőmű nem először áll le a Duna alacsony vízszintje miatt; 2003. augusztus 23-án az 1-es blokk már működésképtelenné vált, és csak több mint három hét múlva indították újra. Akkor a leállás 7,2 millió eurós veszteséget okozott az állami tulajdonú Nuclearelectricának, és az ország energiafogyasztásának mintegy 10 százalékát biztosító blokk kiesett a rendszerből. Már 2003-ban is felmerült az Ostrovi-ág vízhozamának növelése, mint szükséges intézkedés.
A Duna szabályozására vonatkozó javaslatok már 2004-ben megfogalmazódtak a dobrudzsai vízügyi igazgatóság részéről, célul tűzve ki a hajózás és az atomerőmű működéséhez szükséges feltételek hosszú távú biztosítását. Bár a 2010-es évek elején végeztek bizonyos munkálatokat, az átfogóbb projekt műszaki-gazdasági mutatóit csak 2024-ben hagyta jóvá a kormány, számos nekifutás után, figyelembe véve a tőkehalak vándorlási útvonalát is.
Ennek ellenére a beruházást pénzhiány miatt azóta sem valósították meg. Az ügyvivő miniszterelnök, Ilie Bolojan, a közelmúltbeli leállás kapcsán már prioritásként emlegette a projektet, elismerve, hogy Romániát 23 év után ismét felkészületlenül érte a Duna vízszintjének drasztikus csökkenése.
A 2003-as és a jelenlegi helyzet között alapvető különbség Románia energiaellátásának szerkezete. Két évtizeddel ezelőtt az ország nettó villamosenergia-exportőr volt, még az 1-es reaktor kiesése és a vízerőművek gyengébb termelése ellenére is. A Transtelectrica adatai szerint 2003-ban Románia 1 TWh áramot importált és 3 TWh-át exportált.
Ez a tendencia mára megfordult: az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint 2025-ben az ország 18,256 TWh-át importált, miközben csak 14,513 TWh-át exportált. A legjelentősebb változást a széntüzelésű erőművek fokozatos bezárása hozta, melyek 2003-ban még az energiatermelés 41 százalékát adták, ma viszont a teljes beépített teljesítmény mindössze 9,8 százalékát teszik ki.
A környezetszennyező lignit- és feketeszénalapú erőművek bezárása Románia uniós vállalása, amely az országos helyreállítási terv keretében kapott támogatások egyik feltétele. Azonban a pótlásukat szolgáló alternatív energiatermelő kapacitások fejlesztésének akadozása növelte Románia energiabiztonsági kockázatait és importfüggőségét. A politikai pártok kölcsönösen vádolják egymást a késedelmes fejlesztések miatt, miközben a dekarbonizációs határidők körüli vita is élesedik, potenciálisan veszélyeztetve az uniós forrásokat.
A csernavodai 1-es és 2-es blokk együttes beépített teljesítménye több mint 1400 MW, ami az országos hálózat számára jelentős termelőkapacitás. Ennek kiesése esetén Romániának a villamosenergia-fogyasztás közel 20 százalékát kellene más forrásból pótolnia. A Transelectrica adatai szerint az esti órákban Románia rendszeresen 2000 MW feletti villamosenergia-deficitet mutat, amit egyre drágább importból fedez.
A deficithez azonban nem csupán az atomerőművi leállás, hanem a szárazság miatt jelentősen visszaesett vízerőművi termelés is hozzájárul. A romániai energetikai rendszer legjelentősebb komponensét jelentő vízerőművek 6,68 GW beépített teljesítménye jelenleg nem lép 1,2-1,5 GW fölé, a Vaskapu 1 és 2 teljesítménye pedig a negyedére csökkent. Ez a helyzet rávilágít a vízenergia korlátaira a klímaváltozás hatására.
Corina Murafa energetikai szakértő, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagja, Facebook-elemzésében kiemelte, hogy az olcsó és rugalmas vízenergia korábban megmentette az energetikai rendszert a magas számláktól, de ma már egyszerűen nincs ehhez elegendő víz. Álláspontja szerint a klímaváltozásnak kitett vízerőművek, atomreaktorok építése vagy a fosszilis tüzelőanyagokra alapozás nem vezet előre. Ehelyett a megújuló energiába és a tárolókapacitásba kellene fektetni, valamint dinamikus díjazással kellene a fogyasztókat az olcsóbb termelési időszakok felé terelni. A szakértő "fantáziaprojekteknek" nevezte a vízerőművek építését vagy befejezését.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása