Három jelentős civil szervezet, a Greenpeace Magyarország, a Magyar Biokultúra Szövetség és a Magyar Természetvédők Szövetsége nyílt levélben fordult Magyar Péterhez.
A levél az új génkezelési technikákkal (NGT) előállított növények uniós szabályozásával kapcsolatos aggodalmaikat fejezi ki.
A szervezetek arra kérik a magyar kormányt, hogy ne adja fel az Alaptörvényben is rögzített GMO-mentes mezőgazdasági vállalást, és fontolja meg a jogi fellépést az Európai Unió Bíróságán.
A civil szervezetek álláspontja szerint az új uniós szabályozás, amely az NGT-ket érinti, jelentősen gyengítené a fogyasztói jelölési rendszert és a termékek nyomonkövethetőségét.
Emellett az NGT1 kategóriába sorolt növények esetében az előzetes kockázatértékelés is háttérbe szorulna.
Ez a változás véleményük szerint komoly kockázatokat hordoz magában, amelyek nem csupán a fogyasztókat érintik, hanem a gazdálkodókat, a biogazdálkodást és a természetvédelmet is veszélyeztetik.
A szervezetek hangsúlyozzák, hogy az NGT-k nem válnak GMO-mentessé attól, hogy az új uniós szabályozás egy részüket kivonná a jelenlegi, szigorú GMO-engedélyezési és jelölési előírások alól.
Emlékeztetnek arra, hogy az Európai Unió Bírósága már 2018-ban egyértelműen kimondta: az új mutagenezis útján előállított szervezetek génmódosított szervezeteknek minősülnek.
Sőt, maga az NGT-szabályozási tervezet is génmódosított növényként hivatkozik az NGT-növényekre, ami ellentmondásos helyzetet teremt.
Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke kiemelte, hogy a GMO-mentes mezőgazdaság nem csupán egy aktuális politikai kérdés, hanem egy több évtizedes, társadalmi szintű vállalás, amelyet az Alaptörvény is megerősít.
Álláspontja szerint Magyarországnak következetesen ki kell állnia amellett, hogy a génmódosított növények csak megfelelő jelöléssel és kockázatértékeléssel kerülhessenek a földekre és az élelmiszerláncba.
A civil szervezetek szerint félrevezető az NGT-ket egyszerű és gyors klímamegoldásként bemutatni a nyilvánosság előtt.
Jelenleg ugyanis nem áll rendelkezésre olyan kereskedelmi forgalomban kapható, NGT-eredetű szárazságtűrő búzavetőmag, amelyet a magyar gazdák ténylegesen felhasználhatnának.
Elismerik, hogy a klímaváltozás valós kihívás, és a gazdálkodók egyre nagyobb mértékben vannak kitéve annak hatásainak.
Azonban arra figyelmeztetnek, hogy nem szabad kizárólag a géntechnológiai iparág bizonytalan ígéreteire támaszkodni a megoldás keresésében.
Turchányi Bálint, a Greenpeace Magyarország igazgatóhelyettese rámutatott, hogy a szárazságtűrés elérése nem egyetlen gén módosításával oldható meg.
Ez egy komplex folyamat, amely magában foglalja a növény, a talaj, a vízmegtartás, a tájszerkezet és a termesztési mód összehangolt fejlesztését.
Hozzátette, hogy a fogyasztói jelölés és a kockázatértékelés gyengítése nem a klímavédelem eszköze, hanem csupán a kockázatok áthárítását jelenti.
Az NGT-k deregulációja különösen súlyos következményekkel járhat a biogazdálkodók számára.
Az ökológiai termelésben ugyanis az NGT-k használata továbbra sem megengedett, ami alapvető elv.
Azonban a jelölés és a nyomonkövethetőség tervezett gyengítése jelentősen megnehezítené a biogazdálkodók számára a GMO-mentesség igazolását.
Czeller Gábor, a Magyar Biokultúra Szövetség elnöke hangsúlyozta, hogy a biogazdálkodás alapja a bizalom, az átláthatóság és az ellenőrizhetőség.
Amennyiben az NGT-k megjelennek a rendszerben, miközben a jelölés és a nyomon követés gyengül, a biogazdálkodók rendkívül nehéz helyzetbe kerülnének.
A szervezetek emlékeztetnek arra, hogy Magyarország már az áprilisi EU-tanácsi szavazáson is nemet mondott az NGT-rendeletre.
Ezt az álláspontot Ausztria, Horvátország, Románia, Szlovákia és Szlovénia is osztotta, jelezve a regionális ellenállást.
Ezek az országok természetes szövetségesei lehetnek Magyarországnak egy esetleges közös jogi fellépésben.
A három civil szervezet ezért nyomatékosan kéri a magyar kormányt, hogy kezdeményezzen egyeztetéseket ezekkel az ellenző tagállamokkal.
Céljuk, hogy közösen forduljanak az Európai Unió Bíróságához az NGT-szabályozással szemben, megőrizve ezzel a nemzeti agrárpolitikai szuverenitást és a fogyasztói jogokat.
A nyílt levél egyértelműen jelzi a civil szféra elkötelezettségét a GMO-mentes jövő mellett.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása