{ "cim": "MTA főtitkár: Újraegyesülhetnek a kutatóintézetek, fejlődésre van lehetőség", "bevezeto": "Kecskeméti Gábor, az MTA főtitkára szerint az elszakított kutatóintézetek visszakerülhetnek az Akadémia irányítása alá. Az interjúban szó esett a hosszú távú kutatások finanszírozásáról és a magyar tudományos folyóiratok támogatásának fontosságáról is.", "cikk_html": "Kecskeméti Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) főtitkára egy friss interjúban részletesen beszélt az Akadémia jövőjéről és a magyar tudomány előtt álló aktuális kihívásokról.
Kiemelte az intézményrendszer lehetséges újraegyesítését, valamint a tudományos kutatások finanszírozásának és értékelésének sajátosságait.A főtitkár szerint a korábbi években az Orbán-kormány egy része politikai ellenfélként tekintett az Akadémiára, de most a "tisztítótűz" helyett a "következetes fejlődésre" nyílik lehetőség a tudományos életben.Mi történt?Pósfai Mihály, az MTA elnöke kezdeményezte az Országgyűlés Oktatási Bizottságában, hogy a 2019-ben az Akadémiától elszakított kutatóintézeteknek vissza kellene kerülniük az MTA irányítása alá. Kecskeméti Gábor tájékoztatása szerint a Tudományos és Technológiai Minisztériummal folytatott egyeztetések már a megállapodás konkrét körvonalait mutatják, beleértve az időpontokat és a jogi megoldásokat.A jelenlegi tervek szerint a minisztérium szeptember elején társadalmi vitára bocsátja a vonatkozó jogszabálytervezetet, amely várhatóan október végén léphet hatályba.
Ez lehetővé tenné az Akadémiától elszakított kutatóhálózat idei újraegyesülését. Az új modell célja, hogy az MTA alapítói joggyakorlása mellett egyszerre biztosítsa a tudományos autonómiát, az átlátható működést és a kutatóhelyek nemzetközi, különösen európai uniós versenyképességének megőrzését.A folyamat április 12-én vett új irányt, amikor egy jelentős politikai döntés nyomán világossá vált a rendezés lehetősége.
Ezt követően a HUN-REN-hez tartozó 13 főigazgató, az ELTE-hez került négy kutatóintézet vezetője, továbbá a kutatói munkavállalók képviselői, mint a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete és az Akadémiai Dolgozók Fóruma is egyhangúlag az Akadémiához való visszacsatlakozást támogatták, mint a helyzet megoldását.HáttérBár a "visszakerülés" kifejezés egyszerűnek tűnik, jogilag sokkal összetettebb kérdésről van szó, mivel a HUN-REN-hez tartozó 14 intézmény és az ELTE-hez került négy kutatóintézet helyzete eltérő. A HUN-REN-es intézmények különösen fontosnak tartják, hogy megőrizzék az elmúlt években kialakult nagyobb gazdálkodási szabadságukat, mivel a kutatások nem egyetlen költségvetési évben zajlanak, hanem többéves programokat igényelnek, melyekhez hosszabb távon tervezhető pénzügyi keretek szükségesek.Ez a gazdálkodási szabadság a bölcsészettudományi intézmények számára is kulcsfontosságú, ahol egy nemzet történetének vagy irodalmának feltárása gyakran generációkon átívelő, hosszú távú munkát igényel.
Példaként említhető Arany János kritikai szövegkiadása, amely 1951-től 2015-ig, 65 éven át tartott és 19 kötetben valósult meg. Egy ilyen vállalkozás kéziratok, szövegváltozatok és hatástörténeti összefüggések feltárását igényli, ezért nem illeszthető rövid távú projektekhez.A főtitkár kiemelte, hogy a tudományos munka folyamatosan épül egymásra, és egy nagy életmű tudományos feldolgozása nem köthető egyetlen évfordulóhoz vagy rövid távú projekthez.
Az Akadémia egyik alapvető feladata éppen az, hogy a hosszabb időperspektívát igénylő alapkutatásokat is fenntartsa és támogassa, szemben a rövid távú pályázati rendszerekkel.Miért fontos?A rövid távú projektfinanszírozás mellett egy másik nemzetközi tendencia, a tudománymetria is kihívásokat rejt, amikor a kutatók teljesítményét kizárólag publikációs számokkal és hivatkozásokkal, például h-indexszel próbálják mérni. Bár ez a szemlélet elterjedt, a tudomány ennél összetettebb, ezért a nemzetközi tudományos közösség egyre inkább arra törekszik, hogy a számok mellett a szakmai értékelés is meghatározó maradjon.Ehhez a kutatási értékelés reformját célzó nemzetközi kezdeményezéshez az MTA is csatlakozott.
Ez különösen lényeges a bölcsészettudományok esetében, amelyek más időléptékben működnek: egy irodalomtörténeti vagy történettudományi eredmény sokszor csak évek múlva épül be a tudományos gondolkodásba. Ráadásul a nemzetközi adatbázisok elsősorban angol nyelvű publikációkat követnek, emiatt számos magyar nyelvű tudományos eredmény láthatatlan marad, holott például egy magyar irodalomtörténeti kutatás esetében a magyar nyelv maga a kutatás tárgya, nem pedig akadály.A magyar tudományos folyóiratkultúra jelenleg nehéz helyzetben van a támogatás hiánya miatt.
Az Akadémián mindössze évi 160 millió forint áll rendelkezésre a magyar tudományos könyv- és folyóirat-kiadás támogatására, ez az összeg az elmúlt években lényegében változatlan maradt. Kecskeméti Gábor szerint legalább egymilliárd forintos nagyságrendű támogatásra lenne szükség, ami a költségvetés egészéhez képest elenyésző összeg, de alapvető a magyar tudományos élet infrastruktúrájának fenntartásához.A főtitkár utalt arra, hogy az 1980-as években működő bölcsészettudományi kutatási program évente 30 millió forintot fordított csak könyvkiadásra, ami mai értékén körülbelül 1,3 milliárd forintnak felelne meg.
Ez rávilágít arra, hogy a korábbi színvonal fenntartásához a jelenlegi támogatás többszörösére lenne szükség.KitekintésAz MTA egyik alapvető feladata, hogy szakpolitikai tanácsot adjon a mindenkori kormánynak. A főtitkár szerint az előző kormányok alatt ez a szerep nagyon kevéssé volt betölthető, a kommunikáció rendkívül nehézzé vált a kormányzat és az Akadémia között.Az intézményrendszer újraegyesítése, a hosszú távú kutatások megfelelő finanszírozása és a magyar nyelvű tudományos publikációk támogatása kulcsfontosságú a magyar tudomány jövője szempontjából.
Kecskeméti Gábor bizakodó abban, hogy a szükséges források biztosíthatók, hiszen ez nem egy szűk szakmai csoport, hanem a teljes magyar nyelvű tudományos folyóiratkultúra érdeke, beleértve az akadémiai folyóiratokat, egyetemi kiadványokat, tudományos társaságok és szakmai szervezetek lapjait is.", "meta_leiras": "Az MTA főtitkára szerint újraegyesülhetnek a kutatóintézetek. Kiemelte a hosszú távú kutatások, a magyar nyelvű publikációk támogatásának és a tudományos autonómia fontosságát.", "cimkek": [
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása