A magyar női U18-as röplabda-válogatott kiemelkedő teljesítménnyel bronzérmet szerzett a rigai Európa-bajnokságon, ezzel hosszú idő után újra nemzetközi sikert hozva a magyar röplabdának. A Kőnig Gábor által irányított csapat 43 év után szerzett érmet bármely magyar röplabda-válogatott számára, ami jelentős mérföldkő a sportág történetében. A fiatal játékosok, köztük a kiemelkedő Zsombók Eszter, Zsombók Anna és Pampuch Gréta, a jövő reménységeiként tarthatók számon.
A lett fővárosban rendezett Európa-bajnokságon a magyar U18-as válogatott felülmúlta az előzetes várakozásokat. A bronzmérkőzésen a sportág élvonalába tartozó francia csapatot győzték le 3:1 arányban, ezzel biztosítva a harmadik helyet. Ez az eredmény nem csupán az érem miatt fontos, hanem azért is, mert kvalifikációt jelent a jövő évi U19-es világbajnokságra és az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválra (EYOF) is. A csapat 2009-es és 2010-es születésű lányokból áll, akik mindössze kilenc hónapnyi közös munka után érték el ezt a bravúrt.
Kőnig Gábor, a 41 éves szövetségi edző, az elmúlt másfél évtizedben számos utánpótlás-válogatottat vezetett már Európa- és világbajnokságokon, valamint EYOF-on. Jelenleg a Vasas utánpótlás szakmai igazgatója, és az Extraligában szereplő, főként utánpótláskorú játékosokból álló fiókcsapatának vezetőedzője is. A válogatott keretének fele, azaz hét játékos a Vasasból érkezett, ami a klub utánpótlás-nevelésének sikerét is mutatja.
A magyar röplabda legutóbb 1983-ban szerzett érmet nemzetközi szinten, amikor Kotsis Attiláné, „Banya” vezetésével a női válogatott bronzérmes lett a rostocki Európa-bajnokságon. Akkoriban a magyar röplabda erejét jelezte, hogy a bronzérmet is fanyalogva fogadták, mivel a szovjetek elleni meccset is megnyerhették volna. Ezt követően azonban több mint négy évtizeden át a sportág háttérbe szorult, és már az Európa-bajnokságra való kijutás is eredménynek számított.
A 2010-es évek után a magyar röplabdasport fejlődési pályára állt, a nők sorozatban hatodszor jutottak ki a felnőtt Európa-bajnokságra, és az Európa-ligát is megnyerték. Az Eb-érem azonban eddig csak álom maradt.
A sportág szabályai is sokat változtak az évtizedek során; a nemzetközi szövetség (FIVB) a játék folyamatosabbá és érthetőbbé tételére törekszik. Ma már a hálót érintő szerva is szabályos, és az első két labdaérintésnél elnézőbbek a kettős érintéssel szemben, viszont a harmadik érintésnek makulátlannak kell lennie. Az idei Eb-n újdonságként büntették az úgynevezett "zsákolást", ahol a labdát gyakorlatilag megfogták.
A bronzérem megszerzésében kulcsszerepet játszott a csapat küzdeni tudása és határtalan akarása, aminek köszönhetően több mérkőzést is megfordítottak hátrányból. Kőnig Gábor kiemelte a játékosok remek nyitásait, a szervezett védekezést és a legtöbb blokkot, amit a magyarok mutattak be a tornán. A csapat magját alkotó Zsombók Eszter, Zsombók Anna és Pampuch Gréta már a felnőtt Extraligában is szerepelnek, ahol a terhelés és a meccsrutin hozzájárult fejlődésükhöz. Zsombók Eszter a torna pontlistáján az első, Pampuch Gréta a második, Zsombók Anna pedig a negyedik helyen végzett, utóbbit a torna legjobb centerének is választották.
A magyar röplabda népszerűsége javuló tendenciát mutat, egyre több gyerek űzi a sportágat. Ennek ellenére a minőség még mindig kihívást jelent, és az edzői garnitúra színvonalának emelése kulcsfontosságú. A szövetség sokat tesz a szakemberek képzéséért, ám a magyar élvonalban még mindig sok a külföldi edző.
Kőnig Gábor edzői pályafutását a legendás Kotsis Attiláné, Kincsessy Gabriella kezei alatt kezdte, akinek emlékét a mostani siker kapcsán is felidézte.
A bronzéremmel a magyar U18-as válogatott nemcsak a jövő évi U19-es világbajnokságra és az EYOF-ra kvalifikált, hanem reményt ad a sportág jövőjére is. Az ifjú tehetségek, mint az ikerpár Zsombók Anna és Eszter, valamint Pampuch Gréta, néhány éven belül a felnőttválogatottat is új magasságokba emelhetik. A nemzetközi élmezőny átrendeződött a nyolcvanas évek óta; ma már Olaszország, Törökország, Lengyelország, Szerbia és Franciaország dominálja a sportágat, az oroszok visszatérésével pedig tovább szélesedik az élmezőny.
A magyar röplabda számára a kihívás továbbra is az érdektelenség "üvegplafonjának" áttörése, annak ellenére, hogy a női felnőttválogatott sorozatos Eb-kijutásai pozitív fejlemények. A tehetségek felbukkanása és a megfelelő edzői háttér biztosítása elengedhetetlen a további fejlődéshez.
Bár kevés magyar edző dolgozik külföldön magas szinten, Hollósy László, Kántor Sándor és Tóth Gábor példája mutatja, hogy van potenciál a hazai szakemberekben. A mostani bronzérem egyértelműen jelzi, hogy a magyar röplabda jó úton halad afelé, hogy visszaszerezze régi fényét.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása