Kele János sportújságíró és elemző súlyos aggályokat fogalmazott meg a magyar sportirányítás jelenlegi működésével kapcsolatban. Kiemelten bírálta a Fradiváros beruházás körüli állítólagos visszaéléseket, ahol milliárdokat költhettek el nem rendeltetésszerűen, mely ügyben a rendőrség már nyomozást indított. Emellett rávilágított az MLSZ TAO-elszámolási hiányosságaira és a sportközmédia szakmai kihívásaira is.
Kele János közérdekű adatigényléssel fordult a hatóságokhoz a Fradiváros-ügyben, és bár a hivatalos dokumentumok még váratnak magukra, birtokában lévő információk alapján azt állítja, hogy a beruházásra szánt milliárdos állami támogatás egy részét nem a kijelölt célra fordították. Az Index korábbi beszámolója szerint az FTC 25 milliárd forintot kapott sportkomplexum létesítésére a volt Építők-sporttelep területén, de ott semmi sem épült. Az elfolyó pénz nyomán indult feljelentésből mára rendőrségi nyomozás lett.
A sportújságíró az MLSZ TAO-elszámolási gyakorlatát is kritikával illette, rámutatva, hogy 2014 és 2025 között mintegy 106 milliárd forintnyi támogatási összegnek nincs lezárt, érvényes elszámolása a szövetség és az államtitkárság között. Kele János feltette a kérdést, hogy egy olyan ellenőrző szerv, amely maga sem tud szabályosan elszámolni, hogyan ellenőrizheti a klubokat.
Kele János szakmai aggályai a sportállamtitkárság teljesítményével és irányvonalával kapcsolatosak, noha személyes konfliktus nincs közte és Kálnoki-Kiss Attila sportállamtitkár között. Úgy látja, a politikai váltás után a magyar sportirányítás egy helyben toporog, és az új vezetés mélyreható reformok helyett csupán gesztusokat tesz a sportelitnek. A sportállamtitkár által bejelentett átvilágítások eredményeként várható "árnyalatnyi" módosításokat Kele János nem tartja elegendőnek, mivel a rendszerszintű hibák és aránytalanságok nyilvánvalóak.
Kele szerint a sportirányítás azért nem mer drasztikusan fellépni a visszaélésekkel szemben, mert attól tart, hogy ezzel saját legitimitását és szakmai hátországát rombolná le. Példaként említette a Nemzeti Úszó Programot és az LA10-et, melyeket az államtitkárság példamutatónak nevez, miközben a szülői és szakmai visszajelzések ennek ellenkezőjét mutatják. A Belügyminisztérium és a sportállamtitkárság által kiküldött kérdőív, amely a költségvetési támogatások előfinanszírozásának szükségességét firtatja, Kele szerint a határozott szakpolitikai koncepció hiányát jelzi.
A pletykákra reagálva, miszerint neve felmerült mint lehetséges helyettes államtitkár, Kele János tisztázta, hogy semmilyen hivatalos megkeresés nem érkezett hozzá, és nem is lenne érdekelt a pozícióban. Elmondása szerint független elemzőként és újságíróként sokkal hatékonyabban tudja szolgálni a magyar sport átláthatóságát, mint az államigazgatás bürokratikus kötelékében.
A Fradiváros-ügy és az MLSZ TAO-elszámolások körüli gyanúk rávilágítanak a közpénzek felhasználásának átláthatatlanságára és az ellenőrzési mechanizmusok hiányosságaira a magyar sportban. Az állami támogatások célzott felhasználásának elmaradása nem csupán jogi, hanem etikai kérdéseket is felvet, és aláássa a sportirányításba vetett bizalmat. A rendőrségi nyomozás elindítása jelzi az ügy súlyosságát és a lehetséges visszaélések mértékét.
Kele János kritikája a sportvezetés reformok elmaradásával és a "gesztuspolitikával" kapcsolatban azt sugallja, hogy a rendszerszintű problémák továbbra is fennállnak, és akadályozzák a magyar sport valódi fejlődését. Az, hogy a visszaéléseket gyakran sportújságíróknak kell feltárniuk közérdekű adatigénylésekkel, ahelyett, hogy az állami szervek számoltatnák fel azokat, aggasztó képet fest az elszámoltathatóságról. Ezek a problémák hosszú távon károsíthatják a magyar sport egészséges működését és a sportolók fejlődési lehetőségeit.
Kele János az interjúban kitért a hazai televíziós sportújságírás, a kommentátori munka és a stúdiós szakértők helyzetére is. Úgy látja, hogy a magyar sportközmédia (MTVA/M4 Sport) szerkesztői munkája információs szinten erős, de a közvetítésekből hiányzik a valódi tét és a világbajnoki hangulat átadása, ami a külföldi csatornákon tapasztalható. A kommentátori hibákat, mint a névtévesztések, bár előfordulhatnak, a vezérlőből történő korrekció hiányát súlyosabb problémának tartja.
A szakértői garnitúráról szólva Kele János különbséget tett a "hideg, kimért, adat- és taktikaorientált elemzők" és a szórakoztatóbb elemeket felvonultató "új hullámos" szereplők között. Álláspontja szerint a közmédiának nem a kereskedelmi televíziózás szórakoztatóiparára kellene törekednie, hanem a közérthető, minőségi szakmaiságra. A minőségi, fogyasztható szakmaiság területét a túlzott sznobizmus és a teljesen szakmaiatlan szórakoztatás között helyezi el. A Fradiváros-ügyben a rendőrségi nyomozás folytatódik, és az eredmények meghatározóak lehetnek a magyar sportfinanszírozás jövője szempontjából.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása