A Forma-1 Magyar Nagydíj évtizedek óta stabil pont a versenynaptárban, azonban a rendezés és a pálya üzemeltetése jelentős pénzügyi terhet ró az államra. A Hungaroring működésének hatékonysága és a kapcsolódó üzleti döntések kapcsán felmerül a kérdés, hogy a folyamatos jelenlét milyen áron biztosított. Az állam évente tízmilliárdokat fizet, miközben a jegyértékesítés és a felújítás is magas költségekkel jár.
A jegyértékesítést 1995 óta az Ostermann Forma 1 Kft. végzi, amely 2010 és 2018 között mintegy 12,5 milliárd forint értékű megbízást kapott a Hungaroringtől, gyakran versenyeztetés nélkül. A 2018 és 2025 közötti időszakban a Hungaroring 29,1 milliárd forint jegyárbevételt könyvelt el, melyből 6,6 milliárd forintot fizetett ki jutalékként az Ostermannak. Ez a jegyárbevétel 23 százalékát teszi ki, és az Ostermann számára 3,7 milliárd forint adózott eredményt jelentett.
Az Ostermann szerződését 2016-ban hosszabbították meg, de erről a döntésről nem található nyilvános közbeszerzési vagy beszerzési eljárás. A Hungaroring Sport Zrt. szerint az Ostermann kiválasztását a Forma-1 nemzetközi szerződéses rendszere határozta meg, bár más országokban a szervezők gyakran maguk értékesítik a jegyeket. A Hungaroring azzal érvel, hogy nem vonatkozik rá közbeszerzési kötelezettség, mivel piaci cég, azonban működésének túlnyomó része, az elmúlt nyolc évben a bevételek 63 százaléka közvetlen állami támogatásból származott.
A Hungaroring az 1986-os első magyar verseny óta folyamatosan a Forma-1 versenynaptár része, ami ritkaságnak számít. Az Ostermann Kft. alapítója, Frank Tamás 1997-től 2012-ben bekövetkezett haláláig a Hungaroring igazgatósági tagja is volt. Lánya, Ariane Frank-Meulenbelt később átvette a cégcsoport vezetését, majd 2018-ban ő is bekerült a Hungaroring igazgatóságába, ahonnan tavaly márciusban törölték. Ez a helyzet aggályokat vetett fel a közpénzek felhasználásával és a versenyelvek betartásával kapcsolatban, mivel az állami vállalat vezető testületében egyben a legnagyobb üzleti partner tulajdonosa és ügyvezetője is helyet kapott.
A Hungaroring Forma-1-es szerződését többször is újratárgyalták az elmúlt másfél évtizedben az emelkedő jogdíjak miatt. A legutóbbi hosszabbítás 2032-ig szól. A pálya vezetése szerint a 2023-ban megkötött új szerződés kedvezőbb pénzügyi feltételeket biztosít, ami a szerződés időszakára vetítve összesen 61,7 millió dollár megtakarítást jelenthet a magyar költségvetés számára.
A Hungaroring évente mintegy 40 millió dolláros rendezési jogdíjat fizet a Forma-1-nek, ami az európai helyszínek közül a legmagasabb. A jogdíjat nem piaci alapon működő promóter termeli ki, hanem az állam vállalja át, ami rontja a Hungaroring tárgyalási pozícióját. Más pályák, mint például Silverstone vagy Zandvoort, állami jogdíjtámogatás nélkül működnek, magas jegyárakkal és egész éves hasznosítással termelik ki a költségeiket.
Egy saját vagy alacsonyabb költségű digitális jegyértékesítési rendszer bevezetése jelentősen csökkenthetné a jutalékköltséget, ami 2025-ben 1,3 milliárd forint volt. A Hungaroring azonban úgy látja, hogy nem rendelkezik a szükséges szakértelemmel és infrastruktúrával a jegyértékesítéshez, és továbbra is az Ostermann Forma–1 Kft.-re támaszkodik, melynek szerződése 2032-ig érvényes.
A pálya felújítása is jelentős állami kiadással jár, amely immár legalább 90,5 milliárd forintnál tart. A legnagyobb, 2023-ban odaítélt kivitelezési szerződés nettó 79 milliárd forintról szól, amelyet a Market Építő Zrt. és a Bayer Construct Zrt. nyert el. Mivel a felújítás is állami forrásból valósul meg, a teljes Forma-1-hez kapcsolódó költségek jelentős terhet jelentenek a költségvetés számára.
A magas jogdíjak, a jegyértékesítési jutalékok és a felújítási kiadások együttesen rámutatnak a magyar Forma-1 rendezés pénzügyi modelljének sajátosságaira. Az állami szerepvállalás mértéke és a kapcsolódó szerződések átláthatósága továbbra is közérdeklődésre tart számot.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása