A magyar kormány a Transtelex megkeresésére megerősítette, hogy felülvizsgálja a határon túli labdarúgó-akadémiák támogatási programját. Ez a bejelentés jelentős bizonytalanságot okoz Erdélyben, különösen a Sepsi OSK és az FK Csíkszereda vezetői körében, akik már Tusványoson is arról beszéltek, hogyan készülnek a lehetséges forráscsökkentésre.
Az érintett klubok az elmúlt négy évben több mint 20 milliárd forint értékű magyarországi támogatást könyveltek el, ám ezen összegek felhasználásának átláthatósága régóta vita tárgyát képezi.
A Belügyminisztérium Sportért Felelős Államtitkársága tájékoztatta a Transtelexet, hogy az új sportirányítás felállásával párhuzamosan áttekintik az összes eddigi támogatási programot és szakmai kezdeményezést. Ennek része a határon túli labdarúgó-akadémiák finanszírozásának felülvizsgálata is, a döntésekről pedig később tájékoztatják a nyilvánosságot.
Diószegi László, a Sepsi OSK elnöke és tulajdonosa Tusványoson tisztázta korábbi nyilatkozatait, miszerint nem a támogatások megszüntetéséről szóló döntésről, hanem a hónapok óta tartó információhiányról beszélt. Kiemelte, hogy a korábbi években május-júniusban már tárgyaltak a magyarországi támogatókkal, idén azonban még a kapcsolatfelvétel sem sikerült.
Diószegi célja nem a pánikkeltés, hanem a klub jövőjének biztosítása új szponzorok és befektetők bevonásával, még mielőtt a pénzügyi nehézségek valóban ellehetetlenítenék a működést. Hangsúlyozta, hogy a klub nem szűnik meg holnap, de hosszú távon új finanszírozási forrásokra van szükség.
A Sepsi OSK és az FK Csíkszereda az elmúlt négy évben összesen több mint 50 millió euró, azaz közel 20 milliárd forint magyarországi támogatásban részesült. Csak 2025-ben az FK Csíkszereda 8,1 millió eurót, a Sepsi OSK pedig 4,2 millió eurót tüntetett fel budapesti forrásként a beszámolóiban.
A támogatások rendszere azonban nem nyílt, szakmai pályázatokon keresztül működött, hanem egyedi miniszteri döntéseken, a Bethlen Gábor Alapon és a Puskás Akadémia közbeiktatásával érkezett Erdélybe. A finanszírozási döntések háttere, a kiválasztás szempontjai és a pénzek teljes útja nem volt nyilvánosan követhető, ami évek óta közéleti viták tárgyát képezi.
Több oknyomozó portál is rámutatott, hogy a határon túli stadionépítéseknél és infrastruktúra-fejlesztéseknél gyakran ugyanazok a magyarországi vagy NER-közeli építőipari cégek és alvállalkozók kaptak megbízásokat. Ez felvetette a gyanút, hogy a határon túlra utalt milliárdok egy része visszacsoroghatott a rendszerbe.
A klubvezetők elismerik, hogy a magyar adófizetői milliárdokból olyan infrastruktúra épült ki, amely magyar állami források nélkül hosszú távon nem tartható fenn. Sem a helyi piac, sem a romániai önkormányzati vagy állami támogatások nem elegendőek a működés fenntartásához.
A támogatások esetleges csökkenése vagy megszűnése nemcsak az utánpótlás-nevelést érintené súlyosan, hanem közvetve a teljes klub költségvetését, így a felnőttcsapatok működését is veszélyeztetné. Egy élvonalbeli székelyföldi futballklub hosszú távú fennmaradása kizárólag helyi forrásokból jelenleg nem megoldható.
A bizonytalanság komoly tervezési kihívások elé állítja a klubokat, mivel a szponzori szerződések és a hosszú távú stratégiák kialakításához kiszámítható finanszírozási környezetre lenne szükségük.
A kormányzati felülvizsgálat eredménye alapvetően meghatározza majd a határon túli magyar futballklubok jövőjét. A klubvezetők arra készülnek, hogy alternatív finanszírozási modelleket és új szponzorokat találjanak, hogy biztosítsák a működést.
Bár a klubok rövid távon még képesek lennének takaréklángon működni, a hosszú távú stabilitás megkérdőjeleződik, ha a magyarországi támogatások rendszere jelentősen átalakul vagy megszűnik. A nyilvános kommunikáció célja a megelőzés és az időnyerés a változásokhoz való alkalmazkodásra.
A helyzet rávilágít a határon túli sportinfrastruktúra és utánpótlás-nevelés magyarországi forrásoktól való függőségére, valamint a finanszírozási rendszer átláthatóságával kapcsolatos folyamatos aggodalmakra.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása