Graham Scott, a The Athletic szakértője szerint a legutóbbi labdarúgó-világbajnokság egyik legnagyobb kihívását a videóbíró (VAR) következetlen alkalmazása jelentette. A korábbi angol játékvezető kiemelte, hogy a technológia eltérő mércével avatkozott közbe a mérkőzésekbe, ami számos vitatott helyzetet eredményezett. Ez a jelenség jelentősen különbözött a Premier League tapasztalataitól, ahol sokkal kevesebb utólag egyértelműnek minősített VAR-hiba történt.
Scott összeállította a torna tíz legvitatottabb játékvezetői döntésének listáját, amelyek rávilágítanak a VAR túlzott vagy éppen elmaradt beavatkozásaira. Az esetek között szerepeltek olyan szituációk, ahol a VAR feleslegesen változtatott meg eredetileg helyes pályán hozott ítéleteket, mint például Themba Zwane kiállítása a Mexikó–Dél-Afrika mérkőzésen, ahol egy enyhe érintkezésért ítéltek piros lapot. Hasonlóan vitatott volt a Brazília–Skócia találkozó, ahol Vinícius Júnior gólját minimális kontakt miatt vizsgálták, holott a játékvezető jól látta az esetet.
Több alkalommal maradt el egyértelmű büntető megítélése is, például az Anglia–Ghána összecsapáson, ahol Ezri Konsa szabálytalan szerelése után sem avatkozott be a videóbíró. Kanada sem kapott tizenegyest a Dél-Afrika elleni meccsen, pedig Richie Laryeát egyértelműen buktatták a tizenhatoson belül. Ezek az esetek azt mutatták, hogy a VAR nem mindig korrigálta a nyilvánvaló hibákat, ami komoly kritikákat váltott ki.
A következetlenség más döntésekben is megmutatkozott, például a Németország–Ecuador mérkőzésen, ahol Aleksandar Pavlovic fejbe rúgta ellenfelét, de a gólt megadták, miközben egy hasonló kongói gólt később érvénytelenítettek. A Kongói DK–Üzbegisztán meccsen Nathanael Mbuku enyhe érintkezése miatt vettek el egy gólt, ami Scott szerint túlzott szigorúságra utalt. A németek kieséséhez is hozzájárulhatott egy érvénytelenített gól Paraguay ellen, ahol egy minimális kapusérintkezés miatt fújtak szabálytalanságot.
A Belgium–Szenegál mérkőzésen nyolc percig vizsgáltak egy esetet, amely végül Belgium továbbjutását eredményező tizenegyest hozott, holott Scott szerint természetes ütközés történt. Az Egyiptom–Argentína meccsen egy egyiptomi gólt vettek el egy távoli, véletlen lábra lépés miatt, míg a Franciaország–Szenegál találkozón Sadio Mané Mbappé elleni szabálytalanságát a játékvezető nem ítélte tizenegyesnek, annak ellenére, hogy a VAR többször is javasolta a beavatkozást.
Graham Scott összehasonlította a világbajnokság VAR-gyakorlatát a Premier League-ben tapasztaltakkal, ahol az előző szezon 380 mérkőzésén mindössze három egyértelmű VAR-hibát regisztráltak. Ezzel szemben a vb 104 találkozója során legalább hat olyan beavatkozás történt, amely Scott véleménye szerint egy eredetileg helyes játékvezetői döntést rontott el. Ez a statisztika rávilágít a két liga közötti jelentős különbségre a technológia alkalmazásában.
Azonban a szakértő kiemelte a pozitívumokat is, melyek a technológia előnyeit demonstrálták. A leshelyzetek megítélésében alkalmazott automatizált technológia gyorsan és pontosan működött, jelentősen hozzájárulva a játék folyamatosságához. Emellett a kezezéses esetek sem generáltak nagyobb vitákat a tornán, és a játékvezetők igyekeztek az új újraindítási szabályokkal folyamatosabbá tenni a játékot, csökkentve a felesleges állásidőt.
A VAR túlzott és következetlen beavatkozása komoly hatással volt a mérkőzések kimenetelére és a csapatok sorsára. A németek kieséséhez vezető döntés, vagy Belgium továbbjutását eldöntő, hosszas vizsgálat után megítélt tizenegyes mind azt mutatják, hogy a technológia nem mindig a fair playt szolgálta, hanem inkább bizonytalanságot és elégedetlenséget szült. Az ilyen vitatott ítéletek aláássák a játékvezetésbe vetett bizalmat és elvonják a figyelmet magáról a sportteljesítményről.
A szakértő szerint a futball lényege a gyors és folyamatos játék, amelyet a VAR túlzott elemzése és az apró érintkezések miatti beavatkozások veszélyeztetnek. Amikor a pályán hozott, jó döntéseket felülírják minimális kontaktok miatt, az a játék szellemiségét rombolja, és a szurkolók számára is frusztrálóvá teszi a mérkőzések követését. Ezért elengedhetetlen a VAR alkalmazási elveinek újragondolása, hogy a technológia valóban a játék javát szolgálja.
Scott összegzése szerint a világbajnokság egyértelműen rávilágított arra, hogy a VAR működésének alapelveit sürgősen felül kell vizsgálni. A korábbi játékvezető hangsúlyozta, hogy a technológiának kizárólag az egyértelmű és nyilvánvaló hibák kijavítására kellene korlátozódnia. Ha minden apró érintkezést újraelemeznek, az a futballt egyre távolabb viszi attól a dinamikus és megszakítások nélküli játéktól, amelyet a szurkolók élvezni szeretnének.
A jövőben a cél az kellene, hogy a VAR ne váljon a játék folyamatosságának gátjává, hanem hatékony eszközként segítse a játékvezetőket a legkritikusabb helyzetekben. A következetesebb alkalmazás és a beavatkozási küszöb újradefiniálása kulcsfontosságú ahhoz, hogy a videóbíró valóban a sportág fejlődését szolgálja, anélkül, hogy elveszítené a játék spontaneitását és izgalmát.
📰 Forrás: Origo — Eredeti cikk elolvasása