Magyarországon ismét napirendre került a választói korhatár 16 évre történő csökkentésének lehetősége. A felvetés politikai körökben is támogatásra talált, miközben Európában több országban is zajlik hasonló vita a fiatalok politikai részvételéről. A nemzetközi tapasztalatok vegyes képet mutatnak, de az osztrák példa kiemelten pozitív eredményekről számol be.
A választói korhatár leszállításának gondolatát Magyar Péter hozta elő a közelmúltban, aki a 18 év alattiak felkészültségét hangsúlyozta a közös döntésekben való részvételre. Támogatását fejezte ki az alkotmányozás folyamatában a választási korhatár 16 évre csökkentésére. Melléthei-Barna Márton, a Tisza frakcióvezető-helyettese szerint egy új alkotmány és népszavazás után, másfél-két éven belül, új választási törvényt fogadhat el a kormány.
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is támogatólag nyilatkozott a fiatalabb korban történő szavazásról, kiemelve, hogy a fiatalok véleménye fontos az oktatásban és az ország ügyeiben. Karácsony Gergely főpolgármester saját ötletként vetette fel, hogy a korhatár csökkentése első lépésben az önkormányzati választásokra vonatkozzon, hivatkozva arra, hogy a főváros már 16 évben határozta meg a részvételi korhatárt a társadalmi egyeztetéseken. A politikai támogatás tehát széles körűnek tűnik a felvetés iránt.
Európában Ausztria számít úttörőnek a választói korhatár csökkentésében, ahol közel húsz évvel ezelőtt, 2007-ben döntöttek a 16 éves kortól való szavazás bevezetéséről az elnöki és parlamenti választásokon. Az osztrák konszenzus nem alakult ki azonnal; az 1990-es évek elejétől kezdődően folytak viták a kérdésről. Az ellenzők a 16-17 éves fiatalok politikai érettségét kérdőjelezték meg, míg a támogatók a fiatalok korábbi és hatékonyabb bevonását remélték a politikai folyamatokba, valamint a politikai apátia leküzdését.
A 2007-es választási reformot tudatosságnövelő kampányokkal és az iskolai állampolgári nevelés fejlesztésével kísérték. Az első, 2008-as választáson, amelyen a 18 éven aluliak is részt vehettek, a várakozásokkal ellentétben a 16-17 évesek közel 79 százalékos részvételi arányt produkáltak. Ez az átlag feletti részvétel az első alkalom mozgósító hatásának is betudható volt.
Az osztrák parlament májusban értékelte a korhatár leszállításának következményeit, a Bécsi Egyetem kutatásai alapján. Több osztrák tanulmány is arra a következtetésre jutott, hogy a választói korhatár csökkentése alapvetően pozitív hatásokkal járt. A vártnál magasabb részvételi arányok mellett a módosítás hozzájárult a demokráciába vetett bizalom erősítéséhez is. A politikához való hozzáállást és a szavazói viselkedést jelentősen befolyásolja, hogy a 16 éves kortól való szavazás mára normává vált az osztrák fiatalok körében.
Az OECD elemzése is alátámasztja az osztrák tapasztalatokat, miszerint a 16-17 éves fiatalok szavazati jogának biztosítása közelebb hozza őket a választási folyamatokhoz. Ez a korai szocializáció hatékonyabbnak bizonyul, mint a későbbi bevonás. A korhatár csökkentése pozitív hatással van a fiatalok állampolgári nevelésére, és hosszú távú előny, hogy akik fiatalon szavaznak, nagyobb valószínűséggel tartják meg ezt a jó szokást felnőttkorukban is. A kezdeti magas részvétel után a fiatalok aránya normalizálódott az országos átlaghoz, igazolva, hogy a nagypolitika érdekli ezt a korosztályt.
Miközben Ausztriában a 16 éves kortól járó választójog már alapvetés, más országokban még komoly viták zajlanak a témáról. Az Egyesült Királyságban Skóciában és Walesben a regionális választásokon már szavazhatnak a 16 évesek, de az országos parlamenti választásokon még nem. A brit Munkáspárt célul tűzte ki a választójog kiterjesztését, amit várhatóan az új kormányfő is támogatni fog. Az Egyesült Királyságban februárban indult el egy összetett javaslat parlamenti útja.
A brit vita is heves, hasonló érvekkel és ellenérvekkel. A támogatók a fiatalok bevonását hangsúlyozzák, míg az ellenzők, mint a Konzervatív Párt, a fiatalok tapasztalatlanságára hivatkoznak. A konzervatívok szerint a felnőtté válás és a teljes állampolgári jogok, beleértve a szavazati jogot, 18 éves korban kell, hogy bekövetkezzenek. Kifogásolják azt is, hogy a 16 évesek nem indulhatnának választáson, nem házasodhatnának és nem lottózhatnának, de szavazhatnának. Egy korhatár-csökkentés 1,7 millió új szavazóval, azaz mintegy 3,5 százalékkal növelné a brit választásra jogosultak számát.
Görögország egy köztes megoldást választott 2016-ban, amikor a választói korhatárt 17 évre csökkentette egy átfogó választási reform részeként. Az akkori baloldali kormány, Aléxisz Ciprasz vezetésével kezdeményezte ezt a lépést. Az ellenzék azzal vádolta a kormányt, hogy a Sziriza párt népszerűségét akarta kihasználni a fiatalok körében. A módosítás azonban nem hozott sikert Ciprasz pártjának, mivel a következő választást elvesztették. Málta is kipróbálta a korhatár csökkentését, további nemzetközi példát szolgáltatva a témában.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása