Műholdfelvételek tanúsága szerint megsemmisült egy orosz Tu-95MSz stratégiai bombázó az oroszországi Szaratov megyei Engels-2 légitámaszponton. A Militarnyi beszámolója szerint az ukrán dróncsapás következtében a repülőgép farokrésze teljesen leszakadt, ami javíthatatlanná tette a gépet. A támadást az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) hajtotta végre.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) 2026. július 16-án mért csapást a bombázóra az Engels-2 légitámaszponton. A frissen nyilvánosságra hozott műholdfelvételek egyértelműen mutatják a becsapódás súlyos következményeit, a repülőgép hátsó részének teljes roncsolódását. Szakértők szerint a bázison hosszabb ideje két Tu-95MSz bombázó állomásozott, amelyeket karbantartási és kiképzési feladatokra használtak.
A támadás a repülőgép farokrészét érte, ami a szerkezet teljes leszakadásához vezetett. Ez a kár mértéke miatt a Tu-95MSz bombázó üzemképtelenné és javíthatatlanná vált. A történtek rávilágítanak a stratégiai fontosságú orosz légibázisok sebezhetőségére az ukrán dróntámadásokkal szemben.
A Tu-95MSz egy 1979-ben hadrendbe állított Tu-142MK korszerűsített változata, amelyet H-55, H-555, H-101 és H-102 típusú cirkálórakéták hordozására alakítottak át. Az utolsó ilyen típusú repülőgép 1992 augusztusában hagyta el a szerelőcsarnokot, jelezve a flotta korát. Az orosz haderő 2015 óta fejleszti a flottát a korszerűbb Tu-95MSzM változatra, amely új hajtóműveket, modernizált Meteor-NM2 önvédelmi rendszert és új navigációs berendezéseket kapott.
A modernizációs program keretében a gépek külső tartókon hordozható rakétáinak száma nyolcra emelkedett, növelve ezzel tűzerejüket. A 2024-es adatok alapján az orosz légiflotta ekkor 31 darab Tu-95MSz és 27 darab Tu-95MSzM bombázóból állt. Ezek a gépek kulcsfontosságúak Oroszország stratégiai légierőjében.
A 2025 júniusi, „Pókháló” elnevezésű hadművelet során az SZBU legalább nyolc Tu-95MSZ és Tu-95MSZM bombázóra mért sikeres csapást. Ez a hadművelet arra kényszerítette az orosz stratégiai légierőt, hogy a Távol-Keletre vonuljon vissza, ami jelentősen megnehezítette az Ukrajna elleni támadások végrehajtását.
A bombázók átcsoportosítása és a mostani dróncsapás jelentős hatással van az orosz stratégiai légierő működésére. A gépek ma jellemzően két repülőtér között megosztva üzemelnek: az Engels-2 bázison szerelik fel őket H-101-es cirkálórakétákkal, míg egy másik, ukrán támadásoktól távolabbi repülőtéren igyekeznek óvni a flottát. Ez a logisztikai megosztás növeli a műveletek komplexitását és költségeit.
A cirkálórakétás csapások végrehajtásához a távol-keleti bázisról induló gépeknek legalább 7000 kilométert kell repülniük a szaratovi terület közelében található indítóállásokig. A rakéták kilövése után további 5400 kilométert tesznek meg visszafelé, ami egy-egy bevetés hosszát 12 400 kilométerre, azaz csaknem 23 órás folyamatos repülésre növeli. Ezek a rendkívül hosszú repülési idők komoly kihívást jelentenek.
Bár a repülőgépek átcsoportosításával Oroszország csökkenteni tudja stratégiai flottája sebezhetőségét az ukrán támadásokkal szemben, ennek ára van. A rendszeres és rendkívül hosszú repülési idők felgyorsítják az amúgy is elöregedő gépek amortizációját, ami hosszú távon a flotta élettartamát rövidíti. Emellett jelentősen növelik a személyzet leterheltségét és a karbantartási költségeket, ami további terhet ró az orosz védelmi költségvetésre.
Az Engels-2 bázison történt incidens rávilágít arra, hogy az ukrán dróntámadások továbbra is képesek mélyen az orosz területen belül is károkat okozni. Ez a stratégiai veszteség, még ha egy karbantartás alatt álló gépről is van szó, tovább gyengítheti Oroszország stratégiai légierőjének képességeit és morálját, miközben növeli az Ukrajna elleni támadások logisztikai nehézségeit.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása