Donald Trump amerikai elnök csütörtökön két új elnöki rendeletet írt alá, amelyek célja a születési jogon járó amerikai állampolgárságra jogosultak körének szűkítése, valamint az úgynevezett szülési turizmus elleni fellépés. Ezek az intézkedések alig néhány héttel azután születtek, hogy az amerikai Legfelsőbb Bíróság érvénytelenített egy korábbi, hasonló tartalmú rendeletet. A lépés várhatóan újabb jogi vitákat és alkotmányos kérdéseket vet fel az Egyesült Államokban.
Az egyik új rendelet konkrét csoportokat sorol fel, amelyeket kizárna a születési jogon járó állampolgárság intézményéből. A másik elnöki rendelet kifejezetten a "szülési turizmust" célozza, megtiltva azt. Ez a rendelet következményeket helyez kilátásba azok számára, akik külföldieket utaztatnak be az Egyesült Államok területére azzal a céllal, hogy kihasználva az alkotmány XIV. kiegészítésében rögzített születési jogon megszerezhető állampolgárságot, biztosítsák azt születendő gyermekük számára.
A rendelet értelmében az amerikai hatóságok megtagadhatják a beutazásra jogosító vízumot azoktól a személyektől, akik esetében felmerül a gyanú, hogy utazásuk a szülési turizmus körébe esik. Ezen felül, az amerikai bevándorlási hatóságok ilyen gyanú esetén a belépést is megtagadhatják az érintettektől. Az intézkedések célja a bevándorlási rendszer szigorítása és a jogszabályok állítólagos kijátszásának megakadályozása.
A mostani rendeletek előzménye, hogy a konzervatív többségű Legfelsőbb Bíróság június 30-án elutasította Trump korábbi rendeletét. Az akkori intézkedés megakadályozta volna, hogy az illegális bevándorlók és az ideiglenesen az országban tartózkodók amerikai földön született gyermekei automatikusan megkapják az állampolgárságot. A kilenc bíróból öt úgy ítélte meg, hogy a születési jogon járó állampolgárság az amerikai alkotmányban foglaltatik.
A bírák döntése szerint az alkotmány megváltoztatásához alkotmánymódosításra lenne szükség, nem elegendő egy elnöki rendelet. Trump elnök az Ovális Irodában "nagyon, nagyon sajnálatos döntésnek" nevezte a Legfelsőbb Bíróság verdiktjét. Az elnök és támogatói régóta kritizálják a jelenlegi rendszert, amelyet kihasználhatónak tartanak.
Stephen Miller, a Fehér Ház kabinetfőnök-helyettese azzal érvelt, hogy a XIV. alkotmánykiegészítést kizárólag a polgárháború utáni helyzet és a fekete rabszolgák állampolgárságának rendezése érdekében fogadták el. Állítása szerint az alkotmánykiegészítésnek nem volt más célja, mint a rabszolgák csecsemőinek állampolgárságának biztosítása. Will Scharf, a Fehér Ház kabinettitkára pedig a szülési turizmus problémájára hívta fel a figyelmet.
Scharf szerint a szülési turizmus mára szervezett, olykor bűnözői hálózatokká nőtte ki magát, amelyeken keresztül évente több tízezren érkeznek az országba kizárólag szülés céljából. Személyes példákat is említett, miszerint egy családfő 56, egy másik pedig 98 gyermekkel rendelkezett. Ezek az esetek szerinte azt mutatják, hogy a rendszerrel visszaélnek.
Az elnöki rendeletek és a mögöttük álló érvek komoly vitákat váltottak ki az Egyesült Államokban. Míg az adminisztráció a nemzetbiztonságra és a bevándorlási rendszer integritására hivatkozik, addig a kritikusok az alkotmányos alapelvek megsértésétől tartanak. A szülési turizmus mértékével kapcsolatban is eltérőek a vélemények és adatok.
Egy pennsylvaniai egyetemi kutatás alapján az Egyesült Államokban az összes születés kevesebb mint 0,3 százaléka köthető turistákhoz. Ez az adat jelentősen eltér a Fehér Ház által sugallt "tízezres" nagyságrendtől, ami a probléma valós mértékét illetően kérdéseket vet fel. A belbiztonsági minisztérium egyik névtelenül nyilatkozó tisztviselője szerint a szülési turizmust célzó rendelet valójában nem tartalmaz új végrehajtási elemet.
Ez a tisztviselő a New York Times-nak elmondta, hogy a rendelet csupán a már hatályos jogszabályokat ismétli meg. Ez azt sugallja, hogy az új rendeletek inkább politikai üzenetként, mintsem tényleges jogszabályi változásként értelmezhetők. Az intézkedések gyakorlati érvényesítése is kérdéses.
Az amerikai lap szerint nem világos, miként lehetne a gyakorlatban érvényesíteni az intézkedéseket, például azt, hogy az "ellenséges külföldiek" vagy megszálló hadseregek fogalmát kikre terjesszék ki. Alsóbb fokú bíróságok más ügyekben már elutasították ezen kategóriák alkalmazását, ami további jogi akadályokat vetít előre.
Az új elnöki rendeletek várhatóan pereskedések újabb sorozatát indítják majd el az Egyesült Államokban. Az alkotmányos jogok védelmével foglalkozó szervezetek már jelezték, hogy készen állnak a jogi fellépésre. Cody Wofsy, az ACLU bevándorlási jogi projektjének igazgatóhelyettese reagálásában hangsúlyozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság már döntött ebben a kérdésben.
Wofsy szerint a születési jogon járó állampolgárságot az amerikai alkotmány garantálja, és egy elnöki rendelet nem változtathatja meg az alkotmány értelmezését. Hozzátette, hogy minden ilyen új kísérletre "ugyanaz a sors vár, mint az előzőre", utalva a Legfelsőbb Bíróság korábbi döntésére. Ez azt jelenti, hogy a jogi szakértők szerint az elnöki rendeletek alkotmányellenesek, és várhatóan bírósági úton megtámadják azokat.
A jogi csatározások várhatóan hosszú ideig eltartanak majd, és ismét a Legfelsőbb Bíróság elé kerülhet az ügy. Az alkotmányos elvek és az elnöki hatalom határai közötti feszültség továbbra is meghatározó eleme marad az amerikai politikai és jogi diskurzusnak. A rendeletek hatása és végleges sorsa a bírósági döntésektől függ majd.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása