Donald Trump amerikai elnök „bolondoknak” nevezte azokat, akik kritizálni merik az Irán elleni fellépését és a Teheránnal kötött alkut, mondván, ellenfelei azért ostobák, mert a tőzsdeindexek rekordmagasra meneteltek, az olajárak pedig összezuhantak. Az elnök egy rövid, velős posztban reagált azokra a kritikákra, melyek szerint az iráni háború eredménytelen volt, és az Iránnal kötött szándéknyilatkozattal Teherán hatalmasat nyer.
Trump megjegyzései egy szélesebb geopolitikai fejleményre reflektálnak: az Egyesült Államok és Irán digitálisan aláírt egy szándéknyilatkozatot, amely egy állandó békemegállapodás kidolgozását célozza a két ország közötti háború lezárása érdekében. A megállapodás létrejöttét Shehbaz Sharif pakisztáni miniszterelnök is megerősítette, jelezve, hogy a hivatalos aláírási ceremóniára Svájcban kerül sor.
A bejelentés azonnali és látványos hatást gyakorolt a globális piacokra. Donald Trump elnök elrendelte a stratégiai fontosságú Hormuzi-szoros azonnali megnyitását és az amerikai haditengerészeti blokád feloldását. Erre az olajpiac azonnali árfolyameséssel reagált, a Brent és a WTI típusú nyersolaj ára is 78, illetve 76 dollár alá esett. A piaci szereplők elsősorban azt árazzák be, hogy a békemegállapodás nyomán helyreállhatnak a térség olajszállításai, különösen a Hormuzi-szoros forgalma, amelynek korábbi korlátozása felfelé hajtotta az árakat és növelte az ellátásbiztonsággal kapcsolatos aggodalmakat.
Ezzel párhuzamosan a tőzsdék világszerte raliztak. Az amerikai részvényindexek határidős jegyzései emelkedtek, és a Dow Jones, az S&P 500, valamint a Nasdaq is jelentős pluszban nyithatott, sőt, új történelmi csúcsokat is döntöttek. Ázsiában vegyes, de összességében pozitív teljesítményt mutattak a tőzsdék, ahol a dél-koreai Kospi és a japán Nikkei is új történelmi csúcsra emelkedett. Európában is mérsékelt emelkedéssel indították a napot a vezető indexek, mint a német DAX és a francia CAC.
A megállapodás részletei szerint a felek megegyeztek a harci cselekmények minden fronton való azonnali és végleges lezárásában, beleértve Libanont is. A kiszivárgott, mindössze másfél oldalas keretszerződés általánosságokat tartalmaz, és elsősorban a fegyverszünet 60 napos meghosszabbításáról, valamint a Hormuzi-szoros megnyitásáról szól. Emellett tartalmazza az iráni urándúsítás leállítását is, amiért cserébe az iszlám állam a tervek szerint a nyugati szankciók enyhítését és a befagyasztott olajbevételekből származó több tízmilliárd dollárhoz való hozzáférést kaphatja.
A kritikusok szerint a megállapodás lényegében Amerika egyetlen stratégiai célját sem teljesíti, miközben Iránnak példátlan gazdasági előnyöket biztosít. Donald Trump azonban elutasítja ezeket a vádakat, és kijelenti, hogy azok a „bolondok, akik szerint nem voltam elég kemény Iránnal, miközben a tőzsde REKORD MAGAS, az olajárak pedig összezuhantak, csak irigyek, rossz emberek vagy ostobák”. Az elnök régóta hajlamos saját politikai teljesítményét a tőzsdei részvényindexek alapján értékelni, holott semmilyen közvetlen összefüggés nem mutatható ki a kettő között.
A békemegállapodás geopolitikai következményei is jelentősek. Bár a tűzszünet Libanonra is kiterjed, Izrael önvédelmi joga megmarad, és a megállapodás nem tartalmazza az izraeli hadsereg libanoni területekről való kivonulását. Elemzők szerint Irán tűnik a megállapodás nyertesének, Izrael pedig a vesztesének, ami arra késztetheti a régió többi országát, hogy újragondolják viszonyukat Amerikához és Izraelhez, és inkább normalizálják kapcsolataikat Teheránnal.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása