A washingtoni székhelyű Center for Advanced Defense Studies (C4ADS) legújabb elemzése szerint az orosz fegyveres erők, valamint a hozzájuk köthető entitások jelentős légi tevékenységet folytattak a Közép-Szahel térségében. A jelentés, melyet szerdán hoztak nyilvánosságra, legalább 75 katonai vagy ahhoz kapcsolódó repülőgépjáratot azonosított, amelyek 2025 januárja és 2026 júliusa között indultak Mali, Burkina Faso és Niger felé. Az adatok a Flightradar24 ADS-B rendszereiből származnak, és a Defense News is beszámolt róluk.
A vizsgált időszakban a három érintett ország közül Burkina Faso fogadta a legtöbb járatot, összesen 56-ot. Maliba 38, míg Nigerbe mindössze hat repülőgép érkezett. A kutatóközpont szerint Burkina Faso kiemelkedő forgalma részben azzal magyarázható, hogy tranzitszerepet tölt be Mali és Niger között, részben pedig azzal, hogy a térségben intenzív dzsihadista támadások zajlottak a Dzsamáat Nuszrat al-Iszlám val-Muszlimín és a Nagy-Szaharai Iszlám Állam szervezetek részéről.
A járatok többségét az orosz védelmi minisztérium alá tartozó 224. repülőosztag teljesítette, amellyel szemben az Egyesült Államok már 2023 májusában szankciókat vezetett be. Az orosz magas rangú tisztségviselők szállításáért felelős Orosz Különleges Repülőszázad 14 járatot, míg az orosz katasztrófavédelmi minisztérium 12 járatot indított. Korábbi sajtójelentések szerint a katasztrófavédelmi minisztérium a hivatalos humanitárius mandátuma ellenére katonai szállítmányokat juttatott el Maliba, Szíriába és Iránba.
A C4ADS több magánfuvarozót is azonosított, mint például a Kirgizisztánban bejegyzett Sapsan Airlinest, amelyek bizonyítottan orosz katonai logisztikai kapcsolatokkal rendelkeznek. Ezek a cégek azonban nem szerepelnek az amerikai, uniós vagy brit szankciós listákon, ami megnehezíti a tevékenységük korlátozását.
Az orosz állami repülőgépek, például a 224. repülőosztag RA-82030 lajstromjelű gépe, jellemzően a szíriai Hmejmim légibázison tankoltak, majd líbiai megállókon, többek között al-Hadimon keresztül folytatták útjukat a Szahel-övezet felé. Ezzel szemben a magánfuvarozók inkább kereskedelmi csomópontokat, például az Egyesült Arab Emírségeket, Algériát és Törökországot vették igénybe útvonalaik során.
A Defense News már áprilisban közzétett egy elemzést egy nem hivatalosan működő, orosz katonai kötődésű teherszállító flottáról. Ez a flotta az azt megelőző évben több mint száz járatot teljesített Algériába. A repüléskövetési adatok, interjúk és műholdfelvételek arra utaltak, hogy ez a hálózat egyrészt vadászgépeket szállított az algériai légierőnek, másrészt logisztikai folyosóként szolgált a Szahel-övezet és Nyugat-Afrika felé. Ez a tevékenység jól illeszkedik az orosz stratégiai célokhoz a térségben.
A C4ADS hangsúlyozta, hogy megállapításai előzetes jellegűek, és elsősorban a további vizsgálatok irányainak kijelölését szolgálják. Az elemzés rávilágít az orosz katonai és logisztikai hálózatok komplexitására, amelyek állami és magánszereplőket egyaránt felhasználnak a befolyásuk kiterjesztésére. A jelentés rávilágít arra, hogy a szankciós mechanizmusok ellenére is léteznek kiskapuk és alternatív útvonalak, amelyeket az orosz szereplők kihasználnak.
A kutatóműhely a korlátozó tényezők között említette az ADS-B lefedettség egyenetlenségét, ami megnehezíti a teljes légi forgalom nyomon követését. Emellett felmerül annak lehetősége is, hogy az üzemeltetők manipulálhatják a transzponderadatokat, hogy elfedjék tényleges úti céljaikat. Ez a módszeres elrejtőzés komoly kihívást jelent a nemzetközi megfigyelő szervek számára.
Külön figyelmet érdemlő jelenségként emelte ki a C4ADS a szaheli megállók előtt vagy után Togón és Algérián átlépő járatok növekvő számát. Ez a trend arra utal, hogy az orosz logisztikai hálózatok folyamatosan alkalmazkodnak és új útvonalakat keresnek a régióban való jelenlétük fenntartására és bővítésére. Az orosz katonai és gazdasági befolyás terjeszkedése a Szahel-övezetben és Nyugat-Afrikában hosszú távú geopolitikai következményekkel járhat, destabilizálva a már amúgy is feszült régiót.
Az orosz jelenlét növekedése a térségben potenciálisan befolyásolhatja a helyi konfliktusokat, a biztonsági helyzetet és a regionális hatalmi egyensúlyt. A jelentés felhívja a figyelmet a nemzetközi közösség számára, hogy fokozottan figyelje az orosz tevékenységeket, és keressen hatékonyabb módszereket a transzparencia növelésére és a szankciók betartatására. Az afrikai országok szuverenitása és stabilitása szempontjából kulcsfontosságú, hogy a külső szereplők tevékenysége átlátható és a nemzetközi joggal összhangban legyen.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása