A kelet-európai régió két jelentős gazdasága, Lengyelország és Románia eltérő pályán mozgott a második negyedévben. Míg Lengyelország gazdasága jelentős mértékben erősödött, Románia továbbra is növekedési nehézségekkel küzd, lényegében stagnált az év első felében. Az ING Bank elemzése szerint Románia esetében idén további gazdasági visszaesés várható.
A lengyel statisztikai hivatal előzetes becslései szerint a bruttó hazai termék (GDP) éves alapon 3,8 százalékkal bővült a második negyedévben, ami az első negyedévi 3,5 százalékos növekedéshez képest további gyorsulást jelent. Ezzel a teljesítménnyel Lengyelország az európai rangsor második helyére lépett, Írország mögött. A negyedéves, szezonálisan kiigazított növekedési ütem 0,6 százalékról 0,9 százalékra emelkedett.
A bővülés motorja elsősorban a beruházások voltak, melyeket az uniós források, köztük a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) felgyorsult lehívása is támogatott. Az építőipari és ipari aktivitás jelentős fellendülést mutatott, ellensúlyozva az első negyedévi kedvezőtlen időjárás okozta lassulást. Ezzel szemben a lakossági fogyasztás mérséklődött, amit a bérdinamika lassulása és az üzemanyagárak emelkedése okozott.
Románia gazdasága ezzel szemben stagnált a második negyedévben, az előző negyedévhez képest nem mutatott változást a GDP. Éves alapon a nyers adatok szerint 0,4 százalékos, a kiigazított adatok alapján pedig 2,0 százalékos csökkenést regisztráltak. Az erős állami beruházások ugyan megakadályozták a mélyebb visszaesést, de nem tudták teljesen ellensúlyozni a gyenge belföldi keresletet.
Lengyelországban az első negyedévben tapasztalt kedvezőtlen időjárási viszonyok befolyásolták az ipari és építőipari teljesítményt. A második negyedévben azonban ezek a szektorok erőteljesen visszapattantak, hozzájárulva a gazdasági növekedés gyorsulásához. Az uniós források hatékony felhasználása kulcsfontosságú szerepet játszott a beruházások ösztönzésében.
Románia gazdaságát már egy éve jellemzi a gyenge ipari aktivitás és az építőipar viszonylagos ellenállóképessége közötti eltérés. Ez a mintázat tartósan gyenge növekedésre és magas inflációra utal. Az ország gazdasága 2025 végén éles visszaesést szenvedett el, és az idei év első felében sem tudott érdemben kilábalni ebből az állapotból.
A román gazdaság több kockázati tényezőt is átvészelt, mint például az energiaár-sokkot, a kormányváltást kísérő politikai bizonytalanságokat és a fokozott geopolitikai feszültségeket. Ezek a tényezők mind komoly veszélyt jelentettek a gazdasági aktivitásra, de a stagnáló negyedéves adat ellenére a gazdaság ellenállóbbnak bizonyult a vártnál.
Lengyelország erős gazdasági teljesítménye kiemelkedő az európai kontextusban, különösen a közel-keleti konfliktus okozta energiaár-sokk ellenére. Ez a növekedés a beruházások és az ipari fellendülés fenntarthatóságát jelzi, bár a lakossági fogyasztás lassulása bizonyos kihívásokat vet fel a háztartások számára.
Románia tartós stagnálása és a növekedési problémák súlyos aggodalmakra adnak okot. A gyenge belföldi kereslet és az ipari gyengélkedés hosszú távon hátráltathatja a gazdaság fejlődését. Az erős állami beruházások ellenére a gazdaság nem tudott érdemi lendületet venni, ami a strukturális problémák fennállására utal.
A két ország eltérő gazdasági pályája rávilágít a régiós különbségekre és a gazdaságpolitikai döntések hatásaira. Míg Lengyelország az uniós forrásokat hatékonyan használja fel a növekedés ösztönzésére, Románia számára a tartós kilábalás még várat magára, és komplexebb kihívásokkal néz szembe.
Az ING elemzői Lengyelország esetében továbbra is 3,4 százalékos GDP-növekedéssel számolnak 2026 egészére, ami stabil és erős kilátásokat jelez. A beruházások várhatóan továbbra is húzóerőt jelentenek a gazdaság számára.
Románia esetében az ING Bank fenntartja előrejelzését, miszerint a román GDP idén 0,5 százalékkal csökkenhet, lefelé mutató kockázatok mellett. Bár az év második felében az üzleti és fogyasztói bizalom fokozatos javulása, valamint több nagy infrastrukturális projekt elindulása támogathatja a kilábalást, ez valószínűleg nem lesz elegendő a 2026-os összkép érdemi megváltoztatásához.
Az elemzőház szerint Románia gazdasági kilátásai csak 2027-ben javulhatnak érdemben, amikor is 2,2 százalékos növekedés következhet. A részletes GDP-adatok szeptember 7-i közzétételekor a mostani gyorsbecslés felülvizsgálata is lehetséges.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása