Olaszország pénteken bejelentette a schengeni egyezmény felfüggesztését Spanyolországgal, ami azonnali határellenőrzések visszaállítását jelenti az olasz repülőtereken és kikötőkben a Spanyolországból érkező utazók számára. Ez a lépés egy szélesebb körű európai vita részét képezi az illegális migráció kezeléséről, és azonnal heves politikai reakciókat váltott ki mindkét érintett országban, valamint az Európai Unióban.
Az olasz belügyminisztérium pénteken erősítette meg, hogy Matteo Piantedosi belügyminiszter döntött a schengeni megállapodás felfüggesztéséről. A döntés meghozatalát a határellenőrzésért felelős hatóságokkal folytatott egyeztetések előzték meg. A minisztérium közölte, hogy Piantedosi francia kollégájával, Laurent Nunezzal is egyeztetett telefonon, a két ország közötti hivatalos együttműködés keretében.
Az intézkedés kiváltó oka Giorgia Meloni miniszterelnök kezdeményezése volt, miután az észak-afrikai spanyol autonóm városba, Ceutába több tízezren érkeztek Marokkó felől. Meloni a közösségi oldalán hangsúlyozta, hogy a Ceutából érkező felvételek egyértelműen bizonyítják az ellenőrzés nélküli illegális bevándorlás jelentette konkrét veszélyt az európai határok biztonságára nézve. Kijelentette, hogy Olaszország nem marad tétlen, és kormánya nem hátrál meg az illegális migrációval szemben, továbbra is a határok védelmére, az embercsempészek megállítására és a hatékony hazaszállításokra fókuszál.
Az olasz kormányfő, Giorgia Meloni régóta hangsúlyozza az illegális migráció jelentette kihívásokat, és korábban is sürgette az európai megoldásokat. Giuseppe Conte volt kormányfő, az ellenzéki Öt Csillag Mozgalom elnöke élesen bírálta az intézkedést, azt állítva, hogy azzal a Meloni-kormány a jövő évi parlamenti választásokra készülve az olasz szélsőjobb felé kacsint. Conte rámutatott, hogy Meloni kormányának 2022-es megalakulása óta 326 ezer ember érkezett az olasz partokra, miközben csupán szerény számú bevándorlót utasítottak ki.
A volt miniszterelnök felidézte, hogy 2023 nyarán Meloni az Európai Bizottsághoz fordult segítségért a lampedusai tömeges érkezések miatt, ahol egyetlen nap alatt hatezren kötöttek ki. Giorgio Gori, a balközép Demokrata Párt európai parlamenti képviselője szintén kritizálta a döntést, mondván, Ceuta Afrikában található, így az oda érkezők nem élvezhetik a szabad mozgás jogát az Európai Unióban. Gori szerint a határellenőrzés visszaállítása hátrányosan érinti a két ország közötti turizmust.
Tommaso Foti olasz EU-ügyi miniszter "hasznosnak és szükségesnek" nevezte a belügyminiszteri döntést, kiemelve, hogy a migrációs nyomás idején konkrét intézkedésekre és felelősségvállalásra van szükség a határok védelmében. Az intézkedés bevezetése előtt a madridi külügyminisztériumba bekérették Olaszország nagykövetét, hogy tiltakozzanak a lépés ellen. Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök az X közösségi platformon reagált, hangsúlyozva, hogy a szolidaritás és empátia választható, de az európai szerződések és a tények tiszteletben tartása nem.
Sánchez a Frontex, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség adataira hivatkozva rámutatott, hogy 2021 és 2026 között a legtöbb, 478 600 illegális határátlépés Olaszországon keresztül történt Európába. Ezt követte a Nyugat-Balkán 340 600, Görögország 259 800, Spanyolország pedig 234 760 esettel. A spanyol kormányfő szerint nem a megosztottság, hanem az erős és egységes Európai Unió építésének ideje van.
Az olasz döntés az EU-n belüli migrációs politikák körüli folyamatos feszültségeket és a tagállamok eltérő megközelítéseit tükrözi. Robert Fico szlovák miniszterelnök is reagált az eseményekre, kijelentve, hogy Spanyolország schengeni övezetből való felfüggesztése önmagában nem oldaná meg a ceutai migrációs válságot. Szlovákia felajánlotta segítségét Spanyolországnak külső határainak védelmében, rendőrökkel vagy technikai eszközökkel.
Fico hangsúlyozta, hogy az illegális migráció megelőzésének leghatékonyabb módja a schengeni külső határok következetes védelme, megakadályozva az illegális bevándorlók engedély nélküli belépését az EU területére. A szlovák kormányfő "képmutatónak" nevezte több uniós tagállam és tisztségviselő korábbi megengedő hozzáállását, amely szerinte hozzájárult a migrációs válságok kialakulásához. Az olasz intézkedés rávilágít arra, hogy a migráció kezelése továbbra is az egyik legneuralgikusabb pont az európai politikában, és a tagállamok közötti konszenzus elérése továbbra is kihívást jelent.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása