Kuba fővárosában, Havannában szórványos tüntetésekre került sor kedd este, miután a szigetországban milliók maradtak áram nélkül. Ez már a harmadik országos áramszünet idén, melynek hátterében az Egyesült Államok fél éve tartó olajembargója és az ebből fakadó súlyos üzemanyaghiány áll. A tiltakozó lakosok edényeket kongattak, dudáltak, és az áramellátás azonnali helyreállítását követelték.
A kedd esti események során Havanna külső kerületeiben, mint Jaimanitasban és Santa Fében, több százan vonultak az utcákra. A demonstrálók a sötétben, a forró éjszakában fejezték ki elégedetlenségüket, miközben mások a küszöbökön vagy járdákon ülve, dominózva vagy beszélgetve várták a szolgáltatás visszatérését. A Reuters beszámolója szerint a "kapcsoljátok fel a villanyt" kiáltások visszhangoztak az utcákon.
Az állami áramszolgáltató, az UNE tájékoztatása alapján a sziget nagy részén, a nyugati Pinar del Ríótól a keleti Holguínig, sikerült helyreállítani a hálózatot. Azonban az ország második legnépesebb városa, Santiago de Cuba továbbra is áram nélkül maradt, ami tovább súlyosbítja a lakosság helyzetét. Az üzemanyaghiány miatt sokan még a részleges helyreállítás ellenére is sötétben töltötték az éjszakát.
Az Egyesült Államok januárban vezette be a kubai üzemanyag-ellátás blokádját, majd további szankciókat léptetett életbe. Ezek a korlátozások a külföldi vállalkozások kivonulásához és az idegenforgalom szinte teljes összeomlásához vezettek, súlyosan érintve a sziget gazdaságát. Washington célja a kubai kormány tárgyalóasztalhoz kényszerítése.
Az amerikai kormányzat a kommunista vezetés leváltását, demokratikus választások kiírását és az úgynevezett politikai foglyok szabadon bocsátását követeli. Ezzel szemben Kuba, az ENSZ-szel egyetemben, úgy véli, hogy Donald Trump amerikai elnök által elrendelt büntetőintézkedések sértik a nemzetközi jogot. Emellett a sziget 10 millió lakójának emberi jogait is veszélyeztetik.
A jelenlegi helyzet rávilágít a szankciók közvetlen emberi hatásaira és a gazdasági nehézségekre, amelyekkel a kubai lakosság szembesül. Sokak számára az áramkimaradások már megszokottá váltak, egyesek harminc órás, vagy még hosszabb szolgáltatáskimaradásokhoz is hozzászoktak. Ez a beletörődés a helyzet súlyosságát és a gyors megoldás hiányát jelzi.
Amauri González, egy helyi lakos, pesszimistán nyilatkozott a jövőről, hangsúlyozva, hogy az erőművek elavultak, és nincs elegendő olaj. Ez a megjegyzés aláhúzza a kubai infrastruktúra gyengeségeit és a külső tényezők, mint az embargó, pusztító hatását. A gazdasági és infrastrukturális problémák mélyen gyökereznek, és azonnali megoldásuk nehézségekbe ütközik.
A kubai és amerikai tisztségviselők egyaránt elismerték, hogy a két ország közötti tárgyalások megrekedtek, ami a konfliktus elhúzódására utal. Az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete, Michael Waltz, a szankciókról szóló keddi közgyűlési vitában a kubai kormányt tette felelőssé az áramhiányért. Felszólította őket, hogy változtassanak módszereiken és állítsák vissza a szolgáltatást a lakosság számára.
Ezzel szemben a felszólaló országok túlnyomó többsége arra kérte Washingtont, hogy vessen véget az embargónak és vonja vissza a sziget gazdaságát megbénító szankciókat. Ez a nemzetközi nyomás ellenére az amerikai álláspont továbbra is változatlan maradt, ami a helyzet további eszkalációját vetíti előre. A diplomáciai patthelyzet fenntartása a kubai lakosság számára további nehézségeket jelent.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása