Irán bejelentette, hogy közel áll egy megállapodás megkötéséhez Ománnal a Hormuzi-szoroson áthaladó hajózási útvonalról. Az iráni külügyi szóvivő, Esmaeil Baqaei tájékoztatása szerint, melyet a BBC is idézett, az egyezség már az utolsó fázisában van, és a felek már megegyeztek az útvonal földrajzi koordinátáiban. Ez a fejlemény potenciálisan enyhítheti a feszültséget a stratégiai fontosságú vízi úton, amely a globális olaj- és gázszállítások kulcsfontosságú csomópontja.
Azonban Baqaei egyúttal figyelmeztetett arra, hogy az Ománnal kötött megállapodás önmagában még nem garantálja a biztonságos hajózást a szorosban. Érvelése szerint a biztonságot továbbra is hátrányosan befolyásolja az iráni kikötők elleni amerikai tengeri blokád, valamint az Amerikai Egyesült Államok által elkövetett egyéb „agresszív és fenyegető” lépések. Ez a nyilatkozat rávilágít arra, hogy Irán a szélesebb regionális konfliktus és az amerikai szankciók kontextusában értelmezi a hajózás biztonságát, és a technikai megállapodás ellenére is fenntartja aggályait.
Később Kazem Gharibabadi iráni külügyminiszter-helyettes pontosította az Irna hivatalos hírügynökségnek, hogy az új útvonal ideiglenes jellegű lenne. Elmondása szerint az útvonal két-négy hónapig maradhatna nyitva, ami arra utal, hogy a mostani egyezség egy rövid távú megoldást jelenthet a jelenlegi válsághelyzetre, nem pedig egy hosszú távú, átfogó rendezést. Az amerikai és az ománi fél egyelőre nem fűzött kommentárt ehhez a javaslathoz, ami tovább növeli a bizonytalanságot a megállapodás tényleges hatályba lépésével és tartósságával kapcsolatban.
A Hormuzi-szoros stratégiai jelentősége megkérdőjelezhetetlen. Ezen a keskeny tengeri úton halad át a világ kőolajának és cseppfolyósított földgázának (LNG) mintegy egyötöde, ami globális szinten is kulcsfontosságúvá teszi a zavartalan áthaladást. A szoros forgalma azonban jelentősen visszaesett azóta, hogy az Egyesült Államok és Izrael februárban megtámadta Iránt. Teherán a támadásokra válaszul nagyrészt zárlat alatt tartja a szorost, ami súlyos fennakadásokat okozott a nemzetközi hajózásban és az energiaellátásban.
A háború kezdete óta a szoroson való áthaladás Irán előzetes engedélyezéséhez kötötté vált. Az iráni hatóságok figyelmeztették a hajókat, hogy engedély nélkül ne próbáljanak áthaladni, és több esetben megtámadták azokat a vízi járműveket, amelyek figyelmen kívül hagyták az utasítást. Ez a gyakorlat tovább fokozta a feszültséget a térségben, és komoly aggodalmakat váltott ki a nemzetközi közösségben a hajózás szabadságával és biztonságával kapcsolatban. Az iráni lépések közvetlen következményei érezhetők a globális energiapiacokon is, ahol a bizonytalanság és az ellátási láncok zavarai áremelkedésekhez és volatilitáshoz vezethetnek.
A helyzet súlyosságát jelzi Donald Trump amerikai elnök keddi figyelmeztetése is. Trump kijelentette, hogy Iránra „nagyon kemény csapást” mérnek, ha a szoros nem nyílik meg „nagyon hamar”. Ez az ultimátum tovább élezi a retorikát a két ország között, és arra utal, hogy az Egyesült Államok nem tolerálja sokáig a Hormuzi-szoros lezárását. Az amerikai elnök szavai nyomást gyakorolnak Iránra, hogy gyorsan találjon megoldást a helyzetre, de egyúttal növelik a katonai konfrontáció kockázatát is, amennyiben a diplomáciai erőfeszítések kudarcot vallanak. Az Irán és Omán közötti tárgyalások tehát egy rendkívül feszült regionális és nemzetközi környezetben zajlanak, ahol minden lépésnek súlyos következményei lehetnek.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása