A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint júniusban lassult a magyar kiskereskedelmi forgalom bővülése, miután májusban még jelentős, 4,8 százalékos növekedést regisztráltak. A belső fogyasztás, amely a gazdaság egyik kulcsfontosságú mutatója, naptárhatástól megtisztítva 3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ez a lassulás azt jelzi, hogy a tavasz végén tapasztalt lendület megtorpant a nyár első hónapjára.
Júniusban a kiskereskedelmi forgalom volumene éves szinten 3 százalékkal emelkedett, ami érezhetően elmarad a májusi 4,8 százalékos bővüléstől. Havi összevetésben, szezonálisan és naptárhatással kiigazítva, a forgalom 0,4 százalékkal csökkent májushoz képest. A növekedést elsősorban a nem élelmiszer-kiskereskedelem húzta 5,1 százalékos emelkedéssel, míg az élelmiszer- és vegyes boltok forgalma 1,8 százalékkal bővült.
Az infláció júniusban tovább mérséklődött, éves összevetésben 1,7 százalékos áremelkedést mért a KSH. Az első félév összesített adatai azonban továbbra is kedvező képet mutatnak: január és június között a kiskereskedelmi forgalom volumene 4,5 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakának szintjét. Ez az adat azt sugallja, hogy a féléves teljesítmény stabil maradt a júniusi lassulás ellenére.
A kiskereskedelmi adatok kiemelt figyelmet kapnak, mivel a belső fogyasztás nemcsak a háztartások költési hajlandóságáról árulkodik, hanem az áfabevételeken keresztül a költségvetésre is közvetlen hatással van. Májusban a számok kifejezetten biztatóak voltak, jelezve a gazdaság élénkülését. A júniusi lassulás hátterében több tényező is meghúzódhatott.
A vásárlói szokásokat befolyásolta a rekordközeli hőség, a reálbér-növekedés lassulása, valamint a nemzetközi energiapiacokon ismét erősödő bizonytalanság. Ezek a tényezők együttesen hozzájárulhattak ahhoz, hogy a fogyasztók óvatosabbá váltak, és visszavettek a vásárlásokból. Az első félév egészét tekintve azonban a 4,5 százalékos növekedés továbbra is pozitív tendenciát jelez.
A részletes adatok rávilágítanak a fogyasztói preferenciák változásaira és az egyes ágazatok eltérő teljesítményére. Az élelmiszer-kiskereskedelemben a vegyes profilú üzletek, amelyek az ágazat forgalmának több mint háromnegyedét adják, 3,7 százalékkal növelték értékesítési volumenüket. Ezzel szemben az élelmiszer-, ital- és dohányáru-szaküzletek forgalma 3,8 százalékkal visszaesett, ami az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek 1,8 százalékos össznövekedését eredményezte.
A nem élelmiszer-kiskereskedelem továbbra is a növekedés motorja maradt, összességében 5,1 százalékkal bővülve. A legnagyobb emelkedést a gyógyszer-, gyógyászati termék- és illatszerüzletek érték el 7,8 százalékkal. A bútor- és műszakicikk-üzletek, valamint a könyv-, számítástechnikai és egyéb iparcikkeket árusító boltok is 5 százalék körüli növekedést könyvelhettek el, jelezve az ezen termékek iránti stabil keresletet.
Ezzel szemben a textil-, ruházati és lábbeliüzletek forgalma gyakorlatilag stagnált, mindössze 0,2 százalékkal emelkedett. A használtcikk-üzletekben 0,6 százalékos visszaesést mért a KSH, ami eltérő trendeket mutat a tartós fogyasztási cikkek piacán. Az online vásárlások térnyerése folytatódott, a csomagküldő és internetes kiskereskedelem 5,2 százalékkal nőtt éves összevetésben, amit a forint erős árfolyama is támogathatott a külföldi webáruházakból történő rendelések szempontjából.
Az üzemanyagtöltő állomások forgalma enyhe, 0,2 százalékos csökkenést mutatott. Érdemes megjegyezni, hogy a gépjárműpiac is érdemben bővült, bár ez nem része a kiskereskedelmi statisztikának. A gépjármű- és gépjárműalkatrész-kereskedelem forgalma nyers adatok szerint 14 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, ami továbbra is élénk keresletre utal ebben a szegmensben.
A júniusi kiskereskedelmi adatok egyértelműen a tavasz végén látott lendület megtörését jelzik, ami óvatosságra inthet a gazdasági kilátások értékelésekor. Bár a havi visszaesés mérsékelt, a májusi dinamikus növekedéshez képest jelentős lassulás figyelhető meg. A fogyasztói magatartást befolyásoló tényezők, mint a hőség és a reálbér-növekedés üteme, továbbra is kulcsszerepet játszanak a jövőbeni trendek alakulásában.
Az első félév összesített, 4,5 százalékos növekedése azonban továbbra is kedvező képet fest a magyar gazdaság belső fogyasztásáról. A nem élelmiszer-kiskereskedelem folyamatosan erős teljesítménye, különösen a gyógyszer- és illatszerágazatban, valamint az online kereskedelem növekedése stabil pontokat jelentenek. A különböző szektorok eltérő dinamikája azt mutatja, hogy a fogyasztók szelektívebben költik el jövedelmüket, előnyben részesítve bizonyos termékkategóriákat.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása