Koszovó legdélebbi csücskében, a Šar-hegység völgyeiben él egy kis létszámú népcsoport, a goránok, akiknek eredete és nemzeti hovatartozása évtizedek óta vita tárgyát képezi a Balkánon. Jelenleg mindössze alig 9140 gorán él még ezen a területen, miközben a közösség létszáma drasztikusan csökkenő tendenciát mutat.
A goránok identitása körül számos ország és etnikai csoport között alakult ki vita. Bulgária például bolgár kisebbségként kívánja elismertetni őket, míg mások szerb, macedón vagy bosnyák gyökereket tulajdonítanak a közösségnek. Ez a sokrétű értelmezés is hozzájárul a goránok helyzetének összetettségéhez a régióban.
A goránok lakta terület egy elszigetelt, gazdaságilag elmaradott régió Koszovóban. Ez a körülmény valószínűleg befolyásolja a közösség életkörülményeit és a népesség alakulását is.
A népcsoport létszáma a jugoszláv időszak óta jelentős mértékben csökkent. Míg 1991-ben még mintegy 45 ezer gorán élt a területen, addig mára ez a szám töredékére zsugorodott, alig haladja meg a kilencezer főt. Ez a gyors népességfogyás komoly aggodalmakat vet fel a közösség jövőjét illetően.
A jelenlegi tendenciák alapján a goránokat a közeljövőben a teljes asszimiláció fenyegeti. Az elvándorlás, az alacsony születésszám és a környező nagyobb etnikai csoportokba való beolvadás mind hozzájárulhat ahhoz, hogy ez az egyedi balkáni népcsoport idővel eltűnjön.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása