Az Ukrajna elleni háború ötödik évében fordulóponthoz érkezett, ahol a Kremlnek stratégiai döntéseket kell hoznia a további lépésekről. Rácz András Oroszország-szakértő elemzése szerint a harcok fokozása vagy a tűzszüneti tárgyalások kényszere egyaránt lehetséges forgatókönyv. Oroszországban a hadiállapot bevezetése sem zárható ki, miközben Ukrajna a nehézségek ellenére is kitartóan ellenáll.
A nyár folyamán az orosz erők jelentősen megnövelték a ballisztikus rakétatámadások számát Ukrajna városai ellen, kihasználva az ukrán légvédelem hiányosságait. Ezzel párhuzamosan a korábbi, akár 400 drónnal végrehajtott támadási hullámok 90-100-ra csökkentek, ami az iráni Sahidokból fejlesztett Gerany drónok sugárhajtású típusokra való átállására és felhalmozására utalhat. Az oroszok egyetlen jelentősebb eredménye Kosztyantinyivka bevétele volt, ám ez sem omlasztotta meg az ukrán védelmet, és Donyeck megye teljes elfoglalása továbbra is évekbe telne.
Ukrajna eközben hatékonyan szigeteli el a Krím-félszigetet, megrongálva az összekötő utakat és megsemmisítve a kompokat, így a Kercsi híd részleges használhatósága mellett az utánpótlás biztosítása egyre nehezebb. A félszigeten az üzemanyag-, élelmiszer- és ivóvízellátás is kérdésessé vált, ami társadalmi nyomást generál. Az ukrán drónok és rakéták szisztematikusan pusztítják a Krím védelmére szánt orosz eszközöket, bár a terület teljes visszafoglalása egyelőre nem reális cél.
Ukrajna emellett mélyen Oroszországon belül támadja az olajfinomító üzemeket, ami üzemanyag-ellátási problémákat okoz a civil lakosság körében. Bár ez közvetlenül nem érinti az orosz hadsereg Uralon túli finomítóit, a déli orosz erők logisztikai nehézségekkel küzdenek. A drónok akkumulátorainak töltéséhez szükséges generátorok üzemanyaghiánya jelzi a modern hadviselés új kihívásait.
Oroszországban a lakosság elégedetlensége növekszik az üzemanyaghiány miatt, ami arra késztette a vezetést, hogy stratégiai tartalékokhoz nyúljon az ellátás javítása érdekében. Az orosz gazdaság, bár a háború első évében a vártnál kisebb visszaesést mutatott, és a hadigazdaság révén növekedett, most stagnáláshoz közelít, előrejelzések szerint 0,4-0,6 százalékos növekedéssel számolnak. A szakértő szerint ez egy lefelé tartó spirál, amelyet sem az olajárak emelkedése, sem "varázspirula" nem állíthat meg.
A szeptember 20-i parlamenti választásoknak szokatlanul nagy tétje van, mivel az eredmények befolyásolhatják a Kreml jövőbeli döntéseit. Oroszország jelentős emberveszteségeket szenvedett, a becslések szerint másfél millió halott és sérült katonáról van szó, amit már nem lehet eltitkolni a lakosság elől. A toborzási és pénzügyi ösztönzők sem hoznak be annyi katonát, amennyi meghal, ezért a Kremlnek változtatnia kell stratégiáján.
A döntés a tárgyalások megkezdése vagy a további mozgósítás között ingadozik. A tárgyalások kockázatosak lennének az eredeti céloktól elmaradó katonai eredmények miatt, míg a mozgósítás rendkívül népszerűtlen volt 2022-ben is, és a veszteségek ismeretében még inkább az lenne. Rácz András nem zárja ki a hadiállapot bevezetését sem, ami teljesen új helyzetet teremtene, lehetővé téve a lakosság rekvirálását és minden erőforrás háborúnak alárendelését.
A hadiállapot bevezetése valószínűleg a férfiak kiutazásának szigorításával járna, ami egyértelmű jelzést adna Putyin további szándékairól. A szakértő szerint azonban Oroszország valójában nem képes a háború megnyerésére az erők fokozásával. Ukrajna jövőre Gripen vadászgépeket és Meteor légiharcrakétákat kaphat, amelyekkel képes lesz kilőni az orosz siklóbombákat indító gépeket. Ez a képesség kulcsfontosságú lenne az orosz siklóbombák elleni védekezésben.
Jelenleg az ukrán cél a Krím gyengítése, mivel a félsziget visszafoglalásához szükséges Dnyeperen túli állás megszerzése még nem lehetséges. Az orosz erők a háború eleji ígéretek ellenére szisztematikusan pusztítják Ukrajna kulturális örökségét, filmstúdiókat, múzeumokat, székesegyházakat, legutóbb pedig a kijevi ezeréves barlangkolostort, a Pecsorszka Lavrát támadták. Ukrajna nem válaszol hasonló módon Oroszország területén.
Az őszi köd várhatóan csökkenti az ukrán dróntámadások hatékonyságát, ami némi enyhülést hozhat az oroszok számára október-novemberig. Az idő azonban hosszú távon nem Putyinnak dolgozik, mivel a gazdasági stagnálás és a folyamatos emberveszteségek fenntarthatatlan helyzetet teremtenek. A Kremlnek sürgősen döntenie kell a háború jövőjéről, ami alapjaiban határozza meg a régió sorsát.
Ukrajna katonailag erősebb helyzetben van, mint az év elején, de belső politikai válsággal küzd. Júliusban kormányfőváltás történt, ami a teljes kormány lemondását jelentette. Mihajlo Fedorov népszerű védelmi miniszter nem kapott helyet az újrajelölések során, ami tüntetésekhez vezetett. Bár Fedorov már nem miniszter, a vele konfliktusban álló hadseregparancsnok, Olekszandr Szirszkij távozása is elképzelhető, aki pedig 2022-ben Kijev védelmében és Harkiv megye keleti részének visszafoglalásában szerzett elévülhetetlen érdemeket. Ez a belső feszültség további kihívásokat jelent az ukrán vezetés számára.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása