Andy Burnham, Manchester korábbi polgármestere vette át Nagy-Britannia vezetését, miután Keir Starmer, a Munkáspárt miniszterelnöke váratlanul lemondott posztjáról. Ez a fordulat a brit belpolitikai fejlemények egy sorozatát követi, melyek a magyarországi 2017-es eseményekre, Botka László miniszterelnök-jelölti kísérletére is emlékeztetnek, bár a brit történet másképp alakult. Burnham kinevezése a Munkáspárt élére és a kormányfői székbe a brit politika elmúlt éveinek gyors változásait tükrözi, tízéves politikai víziókról beszélt, és negyven éve nem látott változásokat ígér az országnak, mindössze három évvel a következő választások előtt.
Keir Starmer 2024. július 4-én vezette győzelemre a Munkáspártot, véget vetve a Konzervatív Párt 2010 óta tartó kormányzásának, és kétharmados többséget szerzett a parlamentben. Alig két évvel később, 2026. június 22-én Starmer bejelentette lemondását, ezzel ő lett az ötödik brit miniszterelnök tíz éven belül, aki távozni kényszerült. Helyét Andy Burnham vette át, aki az elmúlt négy évben az ötödik kormányfő.
Starmer népszerűsége a választási győzelem után gyorsan zuhant, nem sokkal a kérészéletű Truss-kormány bukása után. Ezt a 2024. augusztusi bevándorlásellenes zavargások, valamint a populista jobboldali Reform UK párt erősödése is befolyásolta, amely a migrációellenes hangulatot lovagolta meg. Kormányzását botrányok is kísérték, mint például Angela Rayner miniszterelnök-helyettes adóügye egy 800 ezer fontos lakás kapcsán, vagy Lord Mandelson amerikai nagykövet Jeffrey Epsteinhez fűződő e-mailjei.
2025 őszére a választók 79 százaléka volt elégedetlen Starmer munkájával, és a Munkáspárt támogatottsága is rekordalacsonyra esett. Lemondásakor az Ipsos felmérései szerint rosszabbul értékelték munkáját, mint bármelyik elődjéét, mióta a közvélemény-kutató 1979-ben elkezdte rendszeresen mérni a miniszterelnökök népszerűségét.
Starmer lemondásakor mégis arról beszélt, hogy jobb állapotban adja át az országot, mint ahogy átvette 14 év konzervatív kormányzás után. Andy Burnham is kiemelte elődje bizonyos sikereit, mint például a munkavállalók és bérlők jogainak megerősítése, az egészségügyi várólisták rövidülése 16 év után, valamint a vasúttársaságok államosításának megkezdése.
Gazdasági téren Nagy-Britannia GDP-je 2,3 százalékkal nőtt Starmer hivatali ideje alatt, ami a G7-országok közül csak az Egyesült Államokét múlta felül. A nettó migráció jelentősen csökkent: 2023-ban 944 ezer főről 2025-re 171 ezerre esett vissza, ami 48 százalékos csökkenést jelent 2024-hez képest, emellett az illegális csatornaátkelések száma is csökkenni kezdett 2026-ra. A bűnözés területén a késes bűncselekmények 8 százalékkal, a halálos késelések pedig 27 százalékkal csökkentek Starmer kétéves miniszterelnöksége alatt.
Starmer eredményei ellenére képtelen volt hatékonyan kommunikálni ezeket a választók felé, ami hozzájárult népszerűségének csökkenéséhez. Politikai újságírók, mint Nick Robinson a BBC-től és Andrew Marr, Starmer felkészületlenségét és kommunikációs hiányosságait emelték ki, utalva arra, hogy nem rendelkezett a vezetői pozícióhoz szükséges képességekkel. Az Ipsos júniusi felmérése szerint a választók mindössze 32 százaléka tartotta világosnak Starmer politikai álláspontját, míg a szűkszavú Burnham esetében ez az arány 43 százalék volt.
Andy Burnham tehát elsősorban személyiségével, nem pedig radikálisan új politikájával hozhat változást a brit politikába. Starmerrel ellentétben, akit a választók csupán 16 százaléka tartott karakteresnek és 19 százaléka gondolta úgy, hogy tisztában van az átlagemberek problémáival, Burnham esetében mindkét érték 42 százalék. A korábbi manchesteri polgármester erősségei pont Starmer gyengeségei voltak, így a választók egy sokkal emberközelibb vezetőt láthatnak benne, akinek hihető a futball iránti rajongása is.
Bár a Munkáspárt népszerűsége megugrott Starmer lemondása és Burnham miniszterelnöki bejelentkezése után, a választók türelme valószínűleg korlátozott lesz. Burnhamnek gyorsan meg kell győznie őket alkalmasságáról és politikai víziójáról, ami még nem túl részletes, hiszen csupán három éve van a következő választásokig. Egyidejűleg kell hitelesítenie magát „kívülállóként”, aki nem része a westminsteri elitnek, miközben jelentős politikai tapasztalattal rendelkezik.
Burnham kilenc évig volt Manchester polgármestere, ami távol tartotta az országos politikától, azonban cambridge-i diplomájával, 16 év parlamenti képviselőséggel, valamint államtitkári és miniszteri pozíciókkal a háta mögött is képes fenntartani a „nép embere” imázsát. Érdekesség, hogy 124 éve ő az első brit miniszterelnök, aki kinevezése előtt nem töltött be pénzügy-, belügy- vagy külügyminiszteri posztot, sem az ellenzék vezetői tisztségét, ami különleges helyzetbe hozza a brit politikai színtéren.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása