Bosznia-Hercegovina ismételten kénytelen elhalasztani a taposóaknák teljes felszámolására vonatkozó határidejét, mivel a 2027-re vállalt kötelezettségeit nem tudja teljesíteni. Az ország most 2032 márciusáig szeretné meghosszabbítani a végső céldátumot, rávilágítva a háborús örökség súlyos és tartós kihívásaira.
A Boszniai Aknamentesítési Központ (BHMAC) 2026 áprilisában nyújtotta be a genfi végrehajtási bizottsághoz a határidő újabb, öt évvel történő meghosszabbítására vonatkozó kérelmet. A dokumentum értelmében a mentesítési munkálatok befejezését 2031 végére, a még veszélyes területek teljes felszabadítását pedig 2032. március 1-jére tervezik.
A 2027-es munkaprogram részletes célokat fogalmaz meg a következő időszakra. Ezek között szerepel 55 négyzetkilométernyi terület biztonságos visszaadása a lakosságnak, 70,5 négyzetkilométeren műszaki felmérések elvégzése, valamint mintegy 70 ezer ember tájékoztatása az aknaveszélyről. Továbbá 4500 figyelmeztető tábla kihelyezését is tervezik, és egy új aknamentesítési stratégia kidolgozását a 2027 és 2032 közötti időszakra.
Bosznia-Hercegovina már korábban is többször kénytelen volt módosítani az eredeti aknamentesítési határidőt. Az első, 2002-ben elfogadott stratégia még 2009-re tűzte ki a teljes aknamentesítést, ezt a célt azonban később 2025-re, majd 2027-re halasztották.
Az 1992-1995-ös boszniai háború befejezése óta a taposóaknák továbbra is komoly veszélyt jelentenek. Összesen 1781 aknabaleset történt, amelyek következtében 624 ember vesztette életét; a legutóbbi tragédia 2023-ban következett be. A háború végén az ország területének jelentős része, mintegy 8,2 százaléka, azaz körülbelül 4200 négyzetkilométernyi terület volt elaknásítva.
A legfrissebb, 2026. januári adatok szerint még mindig 774,69 négyzetkilométernyi terület számít aknákkal szennyezettnek vagy aknagyanúsnak Bosznia-Hercegovinában. Ez az ország teljes területének 1,51 százalékát teszi ki, ami jelentős kihívást jelent a helyi közösségek számára. Tavaly 52,43 négyzetkilométernyi területet sikerült megtisztítani a robbanószerkezetektől, ami a folyamatos erőfeszítések ellenére is lassú előrehaladást mutat a teljes felszámoláshoz képest.
Enis Horozovic, a boszniai aknamentesítési központ igazgatója korábban rámutatott, hogy a háborút követően nem álltak rendelkezésre teljesen pontos aknatérképek, ami jelentősen megnehezítette a mentesítési munkálatokat. Az igazgató elmondása szerint évente körülbelül 75 négyzetkilométernyi területet tudnak aknamentesíteni, melynek költsége mintegy 30 millió euró, azaz körülbelül 10,9 milliárd forint.
Bosznia-Hercegovina jelenleg a világ egyik leginkább aknaveszélyes országának számít, ami hosszú távon akadályozza a gazdasági fejlődést és a lakosság biztonságos életét. A legjelentősebb aknavonal az ország két entitásának, a boszniai Szerb Köztársaságnak és a Bosznia-hercegovinai Föderációnak a határán húzódik.
Ezen a veszélyeztetett területen mintegy 93 ezer ember él, akik nap mint nap szembesülnek az aknaveszéllyel, korlátozva mozgásterüket és a földhasználati lehetőségeiket. Horozovic tavalyi véleménye szerint, ha meglesz a szükséges nemzetközi támogatás, akkor negyven évvel a háború lezárását követően, 2035-re válhatna teljesen aknamentessé Bosznia-Hercegovina. Az újabb határidő-módosítás aláhúzza a probléma komplexitását és a tartós nemzetközi segítségnyújtás szükségességét.
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása